A zöldséges, a virágos, a szerelmes, a bezárkózó, a szállásadó, a lakatlan és a város szigete – nevezhetnék el a Bodeni-tó hét leghíresebb szigetét. Összesen 15 szigetet (amelyből már kettő félsziget lett) találunk a Bodeni-tavon, ebből hét az, amely valamely tulajdonsága miatt híressé vált.
Miről is híresek és miért is érdemes végigjárni őket?
A zöldséges sziget, Reichenau
A Bodeni-tó legnagyobb szigetén, Reichenaun jelentős zöldségtermesztés folyik. Aki a szigetre látogat, az megcsodálhatja a sorjázó salátaültetvényeket, a színes ágyásokat és meg is kóstolhatja hirtelenjében az itt termett zöldségeket.
A szigeten található három templom és az egykor itt működő kolostor az UNESCO Világörökség részét képezi. A középkorban komoly szellemi központnak számított Reichenau. Kódexmásolók, gyógynövény termesztők és híres oktatók éltek és munkálkodtak a szigeten. Személyes élményemről Reichenau szigetén itt olvashat részletesen.
A virágos sziget, Mainau
Kétségtelen, hogy Mainau a Bodeni-tó leghíresebb szigete. Köszönheti ezt annak a részben svéd, részben badeni nemesi családnak, akiknek leszármazottai ma is a szigeten élnek. Köszönheti részben egy magyar nemesnek is, akinek kapcsolatáról Mainauval itt írtam már bővebben.
A sziget pompázik Flóra istennő adományaiban az év valamennyi szakában. Már kora tavasszal az orchideák a pálmaházat veszik birtokba, ahogyan a lepkék a lepkeházat. Később jönnek a nárciszok, a tulipánok, a rózsák, a hortenziák, majd a dáliák és számát sem tudni a sokféle virágnak. Közben persze a fák és madarak sem maradnak el a sziget hangulatának alakításában. Egész napos programot érdemes ide tervezni, családdal, vagy barátokkal.
Mainau sziget weboldalán itt mindig kapunk tájékoztatást, hogy éppen milyen növénycsodákat láthatunk pompázni.
A szerelmes sziget, Liebesinsel, Radolfzell
A kis földdarab Radolfzell városának Mettnau nevű félszigetétől nem messze egy filmforgatási helyszín volt az 50-es években a Boden-tó halászleánya című film kapcsán. A történet főhősei, a szerelmespár Hans (Gerhard Riedmann) és Maria (Marianne Hold) egy szerelmes éjszakát töltöttek el a szigeten. Sajnos mi nem tehetjük meg, hogy legalább egy éjszakára birtokba vesszük a szerelmesek szigetét, mert a természetvédelem miatt ma már nem látogatható a kis földdarab. Mindenesetre a filmet érdemes megnézni, hogy legalább az elröpítsen pár percre Hans és Maria szerelmes éjszakájának helyszínére.
Mettnaun azonban érdemes elsétálni a félsziget végéig, felmászni a kilátótoronyra, s köszönteni a környéket.
A bezárkózó sziget, Insel Werd, Stein am Rhein
Stein am Rhein mellett fut ki a Rajna a Bodeni-tóból, s rögtön három kis szigetet is körbeszalad. A legnagyobb köztük a Werd, amelynek történelme a római korban kezdődik, de talán legszomorúbb pontja az volt, amikor ide száműzték Otmart, a St. Gallen-i kolostor alapítóját, akinek éhhalál volt büntetése. Ma ferencesek élnek a kis kápolna melletti épületben, s udvarukon egy labirintus mellett az hirdetik, hogy mindenkinek saját magának kell megtalálnia az Istenhez vezető utat. A kis szigetről megcsodálhatjuk Stein am Rhein várát, magát a várost, a kolostort s a Rajna sodrását egy padon üldögélve. Csend van, nyugalom, tökéletes hely pár perces önmagunkba tekintéshez.
Autóval Stein am Rheinból Eschenz felé kell autózni, majd egy tábla jelzi balra a Werd szigetet. A szigetre egy fahíd visz be, előtte van lehetőség parkolásra. Stein am Rhein településről itt és itt írtam már részletesen.
A szállásadó sziget, Dominikanerinsel, Konstanz
Az egykori domonkosrendi kolostor helyén ma a Steigenberger Hotel található ezen a csöppnyi szigeten. Híressé azonban nemcsak ez a két tény teszi, hanem az is, hogy itt született Zeppelin gróf, akinek a Zeppelin léghajókat köszönhetjük. Az alig kétszáz méter széles kis sziget körül már a neolitikum korában is éltek emberek. Majd a 13. századtól már itt találni a domonkosokat, a konstanzi zsinat idején pedig itt raboskodik Husz János. A 30 éves háború idején a svédek támadják meg a szigetet, majd 1785-ben bezárják a kolostort. Német iparos családok, majd Zeppelinék szerzik meg az épületet, s hamarosan megnyílik a ma is üzemelő hotel.
Látható, hogy amilyen kicsi, olyan gazdag történelemmel bír ez a sziget Konstanz városában. A konstanzi Steigenberger hotel weboldala itt található.
A lakatlan sziget, Hoy, Lindau
Egy fűzfa lombja teríti be az alig 50 négyzetméternyi kis földdarabot, amely valójában egy mesterséges sziget. Létrehozásáért a pár méterre a tóba ömlő Ach folyó torkolata a felelős. A parton, a torkolat közelében a XX. század első felében egy gazdag tanácsos villája állt, s az Ach folyó miatt nem tudtak fürdeni a tóban. Nagy volt a sodrás, felkavarta a vizet a sebesen beömlő folyó, ezért a tanácsos készíttetett egy mesterséges szigetet, a Hoyt, ahol egy fürdőépület is állt, amíg a második világháborúban két fiatal játéka miatt le nem égett. Amikor sekély a víz, akkor egy kis földnyelven át is lehet sétálni a nyugalom szigetére, de sokan át is úsznak időnként, s a fűzfa lombja alatt pihennek meg.
A város szigete, Lindau
A Bodeni-tó második legnagyobb szigetén – mind területét, mind lakosságszámát nézve – Lindau óvárosa fekszik. Alig 3000 szerencsés lindaui polgár és persze az itt megszálló turisták érezhetik csak át, hogy milyen is az, amikor egy régi kereskedő- és kikötővárosban megáll az idő. Macskaköves utcákon barangolva juthatunk el a kikötőbe, amely a Bodeni-tó leghíresebb kikötője. Ne felejtsük el megcsodálni a reneszánsz városházát, felmászni a világítótoronyba, s leülni a Lindavia-szökőkút mellett egy pohár borra. Lindau város honlapját itt találjuk.
