Valljuk be, szeretjük a hírességeket és van, hogy azért nézünk meg egy helyet, mert járt ott James Bond, Fülöp herceg, Sisi vagy Alexander Dumas. Akkor a Bodeni-tónál sem járunk rossz helyen, mert számos, általunk is jól ismert híresség, többek között az előbbiekben említettek is ellátogattak az elmúlt századokban a Bodeni-tóhoz.
Összeszedtem most pár olyan helyet a tó körül, ahol hírességek jártak, valójában azért, hogy felhívjam a figyelmet ezekre a látnivalókra is. Nem mindegyik van benne a TOP10-es listáimban, de attraktív és élményt nyújtó helyek.
Haladjunk időrendben visszafelé!
James Bond, Bregenz felbolydítója
Daniel Craig, mint James Bond, 2008-ban a bregenzi tószínpad díszletei között akrobatikázott, amellyel jól felforgatta az osztrák tóparti város életét. Tíz éjszakán át forgattak a tószínpad díszletei között. Később azzal is felbolydították a várost, hogy a filmben bemutatott repülőtérnek a „Bregenz repülőtér” nevet adták, s mivel a szóban forgó repülőtér valójában nem létezik, többször magyarázkodásba kellett bonyolódniuk a tószínpad munkatársainak. Többen repülővel szerettek volna Bregenzbe érkezni. A tószínpadot szívből ajánlom azoknak, akik szeretik az operákat, minden évben monumentális a díszlet, igaz, kétévente van csak új darab, idén (2022-ben) Puccini Pillangókisasszony operáját tűzik műsorra. Hírességekben itt sem lesz hiány, nemcsak a színpadon, a nézőtéren sem. Még talán Daniel Craig is beugrik. Bregenz városáról itt találsz egy cikket a Bodeni-tó utazás oldalán.
Fülöp herceg és a Miele Salemből
Kölcsönös tisztelet, felelősségvállalás a közös értékekért, felelősségtudatos életre nevelés és egy életre szóló tudás, értékrend megszerzése. Ezt kapja az, aki Németország egyik híres internátusában, a Bodeni-tó közelében fekvő Salemben tanul. Az 1920-ban alapított iskola értékrendjéhez a „díszletet” az egykori cisztercita kolostor, a filmbe illő gótikus templom, a badeni nagyherceg kastélya és hozzá tartozó gazdasági épületek adják. Az iskolába nem, de a kastélyba mi is ellátogathatunk. Az udvaron még a jelenlegi diákokkal is összefuthatunk, akik olyan hírességek nyomában járnak, mint Fülöp herceg, II. Erzsébet férje; a Miele cég jelenlegi vezetője (Reinhard Zinkann); Thomas Mann gyermekei; számos diplomata, történész és politikus. A salemi internátusról itt írtam részletesen a Bodeni-tó utazás oldalán.
Mi köze van a Rorschach-tesztnek Rorschach városához?
A rövid válasz a fenti kérdésre: semmi. A hosszabb válasz azért nem ennyire egyszerű. Hermann Rorschach, aki azt a bizonyos tintafoltos pszichológiai tesztet kidolgozta (amely a személyiségek feltérképezésére szolgál és a magyar Mérei Ferenc is fejlesztette), Zürichben született ugyan, de a családja abból a kantonból származott, ahol Rorschach városa is található (Thurgau). Később, schaffhauseni és zürichi tanulmányai után Hermann Rorschach egy ideig a Bodeni-tó partján dolgozott, Münsterlingenben és Rorschachban, majd Sankt Gallen közelében, nem messze a névrokon várostól halt meg igen fiatalon.
Egyszóval kötődik a tóhoz, talán tesztjének fejlesztésében is szerepet játszott a Bodensee. Rorschach városába az erkélyek, a strand régies, de vonzó kinézete és egy magyar kötődésű emlék miatt érdemes ellátogatni. A Schloss Warteggben, amely ma biohotelként működik, Zita, a Bourbon-pármai hercegnőből lett osztrák császárné és magyar királyné tartózkodott, miután férje, IV. Károly kénytelen volt lemondani a trónjáról az első világháború után. A hotel kertje megéri a sétát.
Két város között repül egy híresség
A Bodeni-tó fölött mindennap látni a Zeppelin léghajót repülni. Működik, turistákat szállít, persze nem A pontból B pontba, hanem csak körútként, egyfajta rálátást biztosítva a Bodeni-tóra. Zeppelin gróf, aki a Bodeni-tó partján, Konstanz városának egyik szállodájában (amely már akkor is szállodaként funkcionált) született, bizonyára nem lenne teljes mértékben elégedett.
Ő azt szerette volna, hogy a magyar–osztrák származású Schwarz Dávid özvegyétől 1898-ban megvásárolt léghajó szabadalmi jogaival megváltoztassa a közlekedést. A gróf a jogok birtokában a gyártásra, fejlesztésre létrehozza Friedrichshafenben gyárát a huszadik század első éveiben. A két világháború között virágkorát élte a léghajózás, menetrend szerinti járatok közlekedtek Európa és Amerika között. De még milyen járatok! Igazi luxust is kínáltak, pont úgy, ahogy az a hotel is Konstanzban, ahol a gróf született. Igazi luxusprogram lehet, ha a konstanzi Insel hotelben alszunk, majd saját csónakossal átsiklunk Friedrichshafenbe, ahol Zeppelinre szállunk és megnézzük a svájci Alpokat.
Azért ez tényleg nem olcsó mulatság, de a friedrichshafeni Zeppelin múzeumban jóval kedvezőbben merülhetünk el a léghajózás világában. Két repülős múzeum is található Friedrichshafenben, itt írtam róla a Bodeni-tó utazás oldalán.
A Bodeni-tó útikönyvemben erről a vidékről is részletes beszámolót, tippeket és hasznos információkat kapsz. A könyvről itt olvashatsz és rendelheted meg.
Kolera elől menekült Sisi császárné a Bodeni-tó közelébe
A Bodeni-tavat a svájci Alpokból érkező Rajna folyó táplálja és alakítja. A folyó Rorschachtól nem messze érkezik a tóba, Konstanznál elhagyja azt, majd ismét tóvá szélesedik és végül Stein am Rhein mellett végleg távozik a tóból. Csak néhány kilométert tesz meg, és ismét izgalmassá válik a folyó útja. A Schaffhausen városa mellett található vízesést számos híresség felkereste, úgymint Goethe és Sándor orosz cár. Sisi látogatása azonban igencsak érdekesnek mondható. Ő ugyanis a közeli Zürichből érkezett a vízeséshez, mert ott kolerajárvány tört ki. A császárné a vízesésre fergeteges panorámával rendelkező Grand Hotel Schweizerhofban szállt meg, ahol tízfogásos vacsorát fogyasztott el (ezen még a korabeli krónikák is csodálkoznak, ismerve a császárné gyomorproblémáit). Többek között lazacot evett, amelyet ott a vízesés mellett fogtak ki a Rajnából. Ma is sok hal időzik a vízeséssel szemben, a Schloss Wörth közelében. Evett szarvast és csirkét is, valamint habcsókot és gyümölcsöt is. Ezt mi is megtehetjük a vízesés mellett a már említett Schloss Wörth éttermében (sajnos a szállodát már lebontották), de a számla végösszege kicsit magasabb lesz, mint gondolnánk. A vízesésről itt írtam az Élet sója blogon.
Egy ágyban a hírességekkel
A Bodeni-tó svájci oldalán, Stein am Rhein és Kreuzlingen között nemcsak azért érdemes kerékpárral közlekedni, mert a tó mindig a balunkon lesz és vezet bennünket, hanem mert így sokkal közelebb kerülhetünk azokhoz a kis településekhez, amelyek apró ékköveket viselnek. Ilyen többek között Ermatingen, ahol a középkori templomtól nem messze, a városközpontban található az Adler Hotel. Már maga az épület kinézete is felhívja magára a figyelmet, egyesíti a tó kékségét a fehér vitorlák színével, amelyek között vörös hasú sasként futnak a fagerendák. A múltja pedig történelemkönyvként funkcionál. Elég fellapozni a vendégkönyvét, és a legkülönbözőbb korokból találunk híres látogatókat. Goethe, Thomas Mann, Alexander Dumas, III. Napóleon császár, Eugénia császárné, Henri Guisan, Jean de Lattre de Tassigny, Zeppelin gróf, s hosszan folytathatnám a sort, hogy kik szálltak meg ebben a kis svájci szállodában, amely ma is működik. Itt tényleg ott hajthatjuk álomra a fejünket, ahol évszázadokkal korábban írók, művészek, politikusok, uralkodók tették. S még egy dologban közösen osztozunk majd, a Bodeni-tó látványában reggel, délben és este, mert ezt ők is látták. (Sajnos jelenleg felújítás alatt áll az épület, de minden bizonnyal a régi miliő megmarad és hamarosan ismét vendégeskedhetünk az épületben.)
Mielőtt Ermatingenből továbbállnánk Konstanzba, pillantsunk be III. Napóleon kastélyába az Arenenbergen, ahová édesanyja jóvoltából mindig művészek, politikusok, tehetős polgárok látogattak el. A kastély közelében, Gottlieben településen megkóstolhatjuk III. Napóleon kedvencét, a Gottlieber ostyát, amelyet ma már finom svájci csokival töltenek. Az ostya történetéről és készítéséről novellát írtam, amelyet itt olvashatsz.
Konstanz, a középkori hírességek városa
Konstanz hírnevét elsősorban az 1414–18 között a városban tartott zsinatnak köszönheti. A nagy politikai színpad, a pápák, a német-római császár és azok kíséretei elözönlötték a várost. Konstanz ekkor lakosságának többszörösét látta el. Ma is meglátszik a városon, hogy akkoriban a legtöbb épületben fogadó, söröző működött.
A mi magyar királyunk, Luxemburgi Zsigmond, aki ekkor császár is, szintén a városban vendégeskedett. Volt azonban egy, a későbbi korok által még híresebbé vált személy akkor Konstanzban. Husz János, a reformáció előfutára. Az épület, amelyben Husz János szabadságának utolsó napjait töltötte a konstanzi zsinat idején, a város egyik kapuja, a Schnetztor mellett állt.
Különös élményt nyújtott számomra ez az épület, amely ma múzeum. Így írtam róla az útikönyvemben: „Belépéskor rögtön meglepődünk az épület alacsony voltán, amely időnként összenyom bennünket. Olyan érzés, mintha a felelősség nehezedne rá a látogatóra, amiért hagyta, hogy egy óriási elmét megégessenek, holott csak középkori származása az ok; vagy mégsem? Együtt utazunk Husz Jánossal a termeken, országokon, tanításokon és eszméken át, amíg el nem érkezünk a terembe, ahol már tárgyi emlékeit is találjuk elhallgattatásának. Luther Márton szavai méltó útravalót nyújtanak az aprócska, interaktív múzeumból való távozáshoz: »A husziták a reformáció előfutárai voltak, anélkül, hogy tudtak volna róla.«”
Husz megégetésének helyszínén Konstanzban ma emlékkő áll. A konstanzi zsinatról és a városról itt olvashatsz még a Bodeni-tó utazás oldalán.
