Így kerül a Balaton a Bodeni-tó és a Rajna közé

Mindenki azt hiszi, hogy egy tájat, tájegységet csak a hagyományos marketing eszközeivel lehet reklámozni. Számomra ismét bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nincs így, a művészetnek is van utazást motiváló ereje.

Utaztatok már olyan helyre, amelyről olvastatok egy verset, vagy egy novellát? Választottátok már úti célnak azt a helyet, amelyet egy színdarabban láttatok? S vágytatok már olyan környék felfedezésére, amelyről festmények készültek? A filmek helyszíneiről már nem is beszélve? 

Személy szerint én imádok olyan regényeket olvasni, műalkotásokat nézegetni, amelyek a bakancslistámon szereplő helyeket mutatják be.

Éppen a fentiekből kifolyólag nagyon örülök annak, hogy az egyik barátnőm, aki már hosszú évek óta fest, két olyan nagyszerű vidékről is inspirálódik, amely az én szívemhez is közel áll: az egyik a Balaton, a másik a Bodeni-tó és környéke. 

bodensee_wangen_pano_kicsik_600x247.jpg Bodeni-tó, Wangen – Fotó: dr. Szalai Krisztián

Egy képzőművész számára igazi ihletparadicsom, ha két ilyen tó mellett élhet, alkothat. Lukács Krisztinát meg is ihleti a kétfajta állóvíz, mert bár legyenek hasonlóan nagyok, hasonlóan csodás környékkel, s hasonlóan vitorlázható jelleggel, különböznek bizony. 

A Balaton – mondja Kriszta – türkiz, tejes kék, sokszor szürkés, mert kevesebb benne a növény. Nem olyan mély, s homokos az alja, ezért hamar felkeveredik, amely tovább fokozza a szürke hatást. A levegő a magyar tengernél párásabb, így a környék elé szinte mindig von egy fátylat. Az időjárás szelesebb, ezért nagyobbak a hullámok. Sok a nagy hajó, aktív a vitorlás élet, de mégsem annyira, mint a Bodeni-tavon.  A művész szerint sokat tesz hozzá a tavat körbelengő hangulathoz, hogy megtiltották a benzines motorcsónakot, csak elektromos engedélyezett, így nagyobb a csend, s az sem mellékes, hogy nem piszkolja a vizet a benzin. A parton nagyobb a strandélet, mint a német rokonnál, de csak két hónapig. 

festmeny16_kicsik_1.jpg Balaton – viharos hangulat

 

A Bodeni-tó palackzöld színű, mélyebb, sok a növény, ezért átlátszóbb. Kisebbek a hullámok, kevesebb a szél, s nem olyan sűrű szövésű a fátyol a partvidék előtt, ezért határozottabbak a színek. Nyugodtabbnak tűnik a part, mert kevesebb a homokos szakasz, mint a Balatonnál, így kevesebb a strand, ugyanakkor aktívabb a vitorlás élet, s a szezon szinte egész évben tart a tó körül. Érdekes, amikor tiszta időben az Alpok felbukkan és eltörpít mindent önmaga és a tó között. 

festmeny11_kicsik.jpg Pillantás a vitorlásról Hornra

 

Kriszta járja mindkét tavat és környékét, sőt még a Bodeni-tóba befurakodó Rajna és a környék kis tavai, patakjai is sokszor megihletik. Ő igazán érzi, hogy mit jelent az embernek a víz. Festményein átjönnek az érzelmek, amelyeket a víz, a hullámok, a színek váltanak ki az emberből. 

Nem véletlen, hogy legutóbbi kiállításának címe is az Érzelmek (Emotionen) volt. S hol máshol nyílt volna a tárlat, mint a Bodeni-tó partján, egy olyan kis múzeumban, amely éppen a víz közelében áll. Wangen, a Höri félszigeten fekszik, s az elmúlt két évszázadban a művészek kedvenc lakóhelye. A témáról, az ihletről, az érzelmekről, s az élelemről itt a tó gondoskodik. Mi másra is lenne még szüksége egy alkotónak? 

Miközben a kiállítás megnyitóján a sok-sok ember között álltam, az jutott eszembe, hogy most mindannyian látják majd együtt a Balatont, a Bodeni-tavat, s a Rajnát. Látják majd a különbséget és azt, hogy a maga nemében mindegyik gyönyörű. Talán el is határozzák, hogy mindhármat meg kell ismerniük. Ezért gondolom azt, hogy a műalkotásoknak bizony marketinges szerepe is van. Krisztából a víz váltotta ki az érzelmeket, amelyeket vászonra vitt, hogy az majd a befogadókból váltsa ki a látni, érezni szeretném igényét. 

Aki látta a Balatont, az menjen el a Bodeni-tóhoz (amelyhez hamarosan itt mutatom be az egyetlen magyar nyelvű útikalauzt saját tollamból), s ha van olyan, aki nem látta még a Balatont, az nézze meg mielőbb, lehetőleg egy hajó fedélzetéről, szép komótosan bejárva nyugattól keletig. 

A kiállítás megtekinthető Wangenben, a múzeumban 2017. augusztus 27-ig, részletek a múzeum weboldalán itt.

 

 

 

  • Mihályné Bak
    július 12, 2017 at 8:56 du.

    Köszönöm,hogy közzétetted! Nagyon tetszett ez az írásod is.Olyan sokat lehet tanulni belőlük,olyan ismeretet ad, amit a hétköznapi emberek, nem is gondolnak.Ezért imádom olvasni és mindig érdeklődéssel vágok bele, ha megjelenik egy-egy blog bejegyzés!

  • Bagó Tünde
    július 12, 2017 at 9:11 du.

    Örülök, hogy tetszett!:-) Köszönöm, hogy olvasol!Szép estét! Élet sója blog-Tünde

  • Kassai István
    május 17, 2018 at 9:29 de.

    Tetszett az írás, csak egy dolog zavart: nem Bodeni-tó, hanem Boden tó a helyes földrajzi név!

  • Tünde Bagó
    május 17, 2018 at 9:34 de.

    @Kassai István: Kedves István! Igen, a Bodeni-tó i nélkül írandó, kivéve nálam.

  • Kassai István
    május 17, 2018 at 12:47 du.

    Kedves Tünde!
    Nekem a Bodeni-tó olyan, mint ha “Balatoni-tó” -t mondanánk. Bántja a szememet, fülemet. Ezért jegyeztem meg. A tó partjától pár száz méterre élő ismerősöm szerint is a Boden tó a helyes. Tudomásom szerint nincs a környékén Boden nevű település, ha lenne, akkor el tudnám fogadni. Én is utánanéztem, hogy biztos legyek, és ezt találtam: hu.wikipedia.org/wiki/Boden-t%C3%B3. Tudom, hogy ha a keresőbe Bodeni-tavat írok, akkor is ad ki ilyen találatot is, és olyat is. Hát legyen, ha így tetszik! A véleményemet megtartom magamnak! A lényeg az, hogy az írás jó! Az írói szabadság kérdésében pedig nem tudok állást foglalni, mert nem értek hozzá. Részemről lezárva, túl van beszélve!
    Tisztelettel:
    Kassai István

Hozzászólás írása...

Az email címed nem jelenik meg.*