Élet sója
Stein am Rhein település ismerős lehet a blog olvasói számára. A kis svájci város éppen ott települt meg, ahol a
Hajlamosak vagyunk nem becsülni az apró örömöket, pedig nap, mint nap kellene magunkat meglepni velük. S mindig csak a nagy,
Büszke vagyok rá, hogy magyarországi életem során időt és energiát nem kímélve bejártam az országot. Kevés olyan tájegység van, ahol
Bizonyára voltatok már úgy, hogy elérhető távolságban hevert egy csoda hozzátok, s mégis jó ideig nem vettétek észre. Mostanában, amióta
Manapság divatosak lettek az olyan mondatok, mint „Ne élj a múltban!”, „Koncentrálj csak a jelenedre!” vagy „Gondolj a jövődre!”. Nem
Stockholmi élményeink végére egy olyan világ maradt, amely valójában az alapja is lehetett volna az egész beszámolónak, hiszen a város
Stockholmban nyaralni őrült ötletnek tűnik! De nem annak, aki szereti a 20-25 fokot nyáron, a vízpartot, a sok zöldet, s
Stockholm a látogató valamennyi érzékszervére hatást tud gyakorolni. A sós és édes víz keveredő illata az utcákon, a sirályok és
Panka egy mogyoró bokor mellől próbálta megszámolni a tornyokat, de tizenkettőnél mindig elakadt. A nap sugarai olyan erősen világították meg
