Élet sója
Utazós rémtörténet, hazaszeretet kontra külföldi élet, kedvenc helyek és miértjeik, blogolás itt és ott – elgondolkodtató kérdésekre válaszoltam. Ha kérdeznek,
Honnan vettük a bátorságot, hogy ezt a cikket megírjuk? A sarki cukrászatból, mondhatnám viccesen, de valójában onnan, hogy csaknem három
Turistaszemmel első ránézésre nincs semmi különös Friedrichshafenben. Legtöbben csak azért ismerik, mert repülőtere van, vagy mert itt van a legtöbb
Isten szeme mindent lát – hangzik a mondás, amelyről a maulbronni szerzetesek nem akartak tudomást venni, amikor már nagyon unták
Császári előkelőségek, királyok és királynék, zeneszerzők és polgárok mártóznak meg a sárga aranyban a Bécsi-erdő kapujában. A kénes vizes fürdő
Féltek a rómaiak a Fekete-erdőtől? Kényelmesebb volt a Zeppelin, mint a mai repülők? Luxemburgi Zsigmond imádta Konstanzot? Nem is volt
Adidas és Puma, Villeroy&Boch, Bosch, Miele, Faber-Castell – ismerős márkák, amelyek mögött történetek (és múzeumok) bújnak meg. Körbevesznek bennünket a
Kísért engem Málta, nemcsak a látnivalóival, vagy azzal, hogy fővárosa ebben az évben Európa Kulturális Fővárosa, hanem nyelvtanfolyamaival is. Egészen
Zavaró tévhitek, tudatlanság és indulatok kerekedtek a patológusok körül. Tegyünk kicsit rendet, mert mérhetetlen butaság hidegsebészezni azokat az orvosokat, akik
Emlegetik európai kannibálnak, de emlékeznek rá úgyis, mint a férfi, aki egész életében úgy élt, ahogy akart. Nem hagyta, hogy
