Sötét, hengerded és nagy örömet okoz – mi az?

Honnan vettük a bátorságot, hogy ezt a cikket megírjuk? A sarki cukrászatból, mondhatnám viccesen, de valójában onnan, hogy csaknem három évtizede a blog fotósának isler mániája van. Bárhol járunk Magyarországon, a kötelező süteményevés része az isler. Tavaly nyáron pedig személyesen mentünk el az isler forrásához, Bad Ischl-be, hogy ráakadjunk az eredetire és történetére. Erről már itt a blogon olvashattatok.

04_zauner1.jpg

Sajnos azt tapasztaltuk, hogy sokszor megbecstelenítik mindenféle rossz minőségű alapanyagokkal a szegény islert, de sokszor nagyon pozitív példákba is botlottunk. Jöjjön a blog fotósának és főkóstolójának szubjektív véleménye egy tucatnyi islerről. Egyétek és vigyétek, s ki is egészíthetitek a saját tapasztalataitokkal!

Ismert az a tény, hogy édességeket nem azok tápláló volta, hanem az általuk okozott élvezetért fogyasztunk. Mindenki szereti kényeztetni magát valami kedvenc édességgel, igen sokféle fajta, módja, iskolája van a desszerteknek, nyilván a francia cukrászat jelenti a csúcsot, de mostani cikkemben egy osztrák édességet és annak számtalan magyar változatát veszem górcső alá – szubjektív értékelés következik.

Az isler a cikk témája, melynek eredeti változata Bad Ischl-ből származik, az ottani Zauner cukrászat alkotta meg. Az eredeti isler (vagy itt inkább ischler) bizony csokoládékrémes, ilyet más cukrászdában nem ettem még (a receptet a cukrászat közzétette egy remek könyvben), ezért ez a termék NEM vesz részt az értékelésben, nem lenne fair a Nap jelenlétében ítéletet mondani a többi csillagról. 

04_zauner2.jpg

Az adatgyűjtés során végigkóstoltam 10 magyar cukrászda islerjét, s egy egyszerű, szubjektív pontrendszerrel értékeltem a tésztát, a tölteléket és a csokoládébevonatot. A hely „eleganciája”, a kiszolgálás minősége, kedvessége semmiféle befolyásoló értékkel nem bírt. Hangsúlyozom, hogy szubjektív magánvéleményről van szó, mindennemű jogi felelősség kizárva! 

A cikk végén kis táblázatban foglaltam össze a vizsgálat eredményeit, néhányat részletesen kiemelek:

A szolnoki GyurMa Cukrászda

és a Szamos Cukrászda islerjei fej-fej mellett az elsők, a tészta kellően diós, omlós, a töltelék piros-bogyós lekvár (málna, ribizli, áfonya), a csokoládémáz roppanós, vaskos. (Megyjegyzem, hogy a GyurMA cuki nekem nem a híres szolnoki islert készítette, hanem a hagyományos islert, így a szolnoki habos islerről nem nyilatkozom.)

szamos_isler.png

Fotó: Szamos Cukrászat weboldala (mindig megettük mire a fotózás eszünkbe jutott)

Ellenpont (abszolút kerülendő) a MÜPA Kávézó és a szeghalmi Ladányi Cukrászda termékei, sajnos élvezhetetlenek.

A tisztes középkategóriába sorolható a székesfehérvári Vörösmarty cukrászda,

06_fehervar.jpg

a kaposvári Kapos Hotel cukrászatának termékei,

03_kaposvar.jpg

a középmezőny felső részén (már a felső osztályba ívelően) található a pécsi Capri cukrászda

02_capri_metszlap.jpg

és a budapesti Korona Kávéház islerje.

01_budapest.jpg

No de, mitől is lesz jobb egy isler, mint a többi? Mert jobban ízlik! Persze, ez azért nem ennyire szubjektív: nagyon fontos, hogy a tészta finoman diós legyen, a lekvár csakis málna, vagy legalábbis „pirosbogyós” lehet, s a csokibevonat vaskos, nem túl édes, nem mázgás. 

S most következzék a táblázat (A pontozás 1-10-ig történt, a nagyobb érték a jobb. Az árak forintban értendők, a vásárlás napján). A képekre kattintva nagyban is olvashatóak: 

ischler_vegleges1.jpgischler_vegleges2.jpg 

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót (kivéve a Szamos isler fotóját) a blog fotósa, dr. Szalai Krisztián készítette, annak másolása és egyéb felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges. Keressen bennünket a blog@eletsoja.hu e-mailen.

  • fénycsepp
    március 18, 2018 at 2:54 du.

    Szamosek narancslekvaros islerjuk isteni…volt 🙁

  • MAC-Ka
    március 18, 2018 at 2:54 du.

    Pedig azzal a várakozással kezdtem olvasni, hogy talán lesz a teszteltek között csokoládékrémes is, elérhető közelségben 🙁
    Pár éve még tudtam venni (bár “tömegtermékként”, amit itt még futottak még kategóriába sem sorolnának), de egy ideje már nincs.
    Bár annyira fanatikus nem vagyok hogy százkilométerekre utazzak érte…

  • eßemfaßom még áll
    március 18, 2018 at 2:54 du.

    Szolnoki gyerekként nekem az isler mindig a habosat jelentette, nagy rácsodálkozás volt már felnöttként amikor ilyen lekváros valamivel összefutottam és islernek nevezték:)

  • S=klogW
    március 18, 2018 at 2:54 du.

    Az értékelésnél csupán olyan apróságot felejtettetek el, mint

    MÉRET
    SÚLY

    egy igazi ischler tenyérnyi

  • Tünde Bagó
    március 18, 2018 at 2:55 du.

    @fénycsepp: Akkor nemcsak én vettem észre, hogy eltűnt. Véletlenül vettem egy OMV kútnál Ausztriában, finom volt, de legközelebb már nem találtam!Kár érte, jó próbálkozás volt!

  • Tünde Bagó
    március 18, 2018 at 2:57 du.

    @S=klogW: Ez valóban nem volt szempont, mert igazából a méret kevésbé jelentős, legfeljebb megeszek kettőt belőle! :-)))

  • Tünde Bagó
    március 18, 2018 at 2:57 du.

    @eßemfaßom még áll: Mi pedig a szolnoki haboson lepődtünk meg! Miért nem kapni máshol?

  • Tünde Bagó
    március 18, 2018 at 2:59 du.

    @MAC-Ka: Kerestük Magyarországon, de sehol nem bukkantunk rá. Viszont a GyurMa cukrászda nagyon nyitott az újításokra, felvetjük nekik, ugyanis a Zauner nemrég egy könyvben közzétette a receptet! Jelentkezünk, ha már kapható!

  • eßemfaßom még áll
    március 19, 2018 at 1:57 du.

    @Tünde Bagó: Mert máshol nem tudják mi a jó 🙂

  • S=klogW
    március 19, 2018 at 1:57 du.

    @Tünde Bagó: akkor az árat is felesleges volt nézni

Hozzászólás írása...

Az email címed nem jelenik meg.*