Öreganyámék utcájában lakott a vén Rozalinda. Valójában nem is az utcában, inkább annak a végében, ahol a kiserdő kezdődött. A
Tíz negyvenötre mindennek vége volt1. Ragnar becsúsztatta a papírokat bőr aktatáskájába, gondosan becsatolta, felállt és kezet nyújtott a két ellenszenves
Hangos a világ, egyre hangosabb. Csörögnek a telefonok, villog a közösségi média, zajos az utca, csattognak a problémák. Hol van
Megjelent az Arnolfini Kantin oldalán 2022. június 28-án itt. – Bezársz, Viola? – Eladtam mindent, Julikám, az uram nem győzi
Megjelent az Arnolfini Kantin oldalán itt 2021. december 20-án Dario lassan baktatott fel a szűk utca kopott lépcsőin. Orrában még érezte a
Nő a 20. század Amerikájában A harmincas évek Amerikájában még egy nő számára sem létezett lehetetlen. Pancho Barnes, aki Florence
Megjelent az ÚjNautilus Irodalmi és Társadalmi Portálon itt 2022. április 25-én Fáradt vagyok. Ég a kislábujjam a bundabéléses csizmámban. Csend tolakszik be
Megjelent az ÚjNautilus Irodalmi és Társadalmi Portálon itt 2022. március 7-én Anyukám azt mondta, a Magyar Szocialista Népköztársaságban nincsenek hajléktalanok. Dezső szerint
Mostanában krumplival rakott zsákokkal álmodom. Jó nagy jutazsákokkal, amelyekben akár ötven kiló is elfér. Nincs rajtuk fogás. Nem tudom felemelni
Megjelent az ÚjNautilus Irodalmi és Társadalmi Portálon itt 2021. augusztus 29-én Hallgatom a bot kattogását, miközben megkerülöm a háztömböt. – Nem