5100 amerikai katona, akik értünk haltak meg

Közel 5100 márványba „öntött” katona tiszteleg a méltatlan halállal távozó Patton tábornok előtt Luxembourg városa mellett. A hammi Luxembourg American Cemetery az a hely, ahol leróhatjuk hálánkat a mai szabad Európáért.

43_katonai_temeto_3_kicsik.jpg

A történelem feladata az, hogy segítse az embert a helyes út megtalálásában. A történelem kiteszi a behajtani tilos, az egyirányú forgalom, a zsákutca, a megállni tilos, a várakozni tilos és a STOP táblákat, de a kormány az ember kezében van. Az emberében, aki nem mindig lát jól, nem hall meg mindent, nem ismeri fel mindig a jeleket, a táblákat, s időnként jól esik neki szembe menni a forgalommal, behajtani a zsákutcába és a tilosban parkolni. Időnként megússza a büntetést, s időnként sokkal nagyobb a retorzió, mint amire számított.

Luxemburgban autózva jó hangulatom ellenére is mindig eszembe jut a Halál ötven órája és az Elit alakulat című filmek, valamint az általuk részben feldolgozott ardenneki csata.

img_1610_kicsik.jpg

A XX. századi történelemnek sokkal több lehetősége van a figyelmeztető táblák kirakására és az azokra történő emlékeztetésre. Az át- és túlélők még köztünk lehettek, meghatározó, időtlen alkotásokat hozhattak létre, elmondhatták ezerszer és milliószor, hogy milyen volt, s milyennek nem lett volna szabad lennie. Elmondhatták, hogy az az utca, amelynek a végén a temető áll, az zsákutca. Onnan már csak egyetlen út van, amely az emlékezés útja, a soha el nem felejtés útja, a figyelmeztetés, hogy ezt többé ne útja.

46_katonai_temeto_5_kicsik.jpg

Süvítő golyók helyett madárcsicsergés, dermesztően hideg föld helyett puha, melegen simogató fű, géppisztoly szabdalta bokrok helyett lilában pompázó rododendronok, sárba magukat beásó katonák helyett katonás sorban álló keresztek fogadnak a luxembourgi amerikai katonai temetőben. Szemem előtt csak úgy pörögnek a híres fotók, a még híresebb regények hiteles beszámolói, a milliónyi filmkocka, de abban a pillanatban, hogy odalépek az első, fehér márvány kereszthez, már magam maradok velük. A csaknem 5100 amerikai katonával és híres tábornokukkal, Pattonnel.

A márvány hűvössége kihűlt testükre emlékeztet, fehér színe hűségükre, s arra, hogy lehettek bármilyen emberek azelőtt, tettük, s részvételük a nagy csatában a tökéletesség dimenziójába emelte őket.

45_katonai_temeto_4_latogato_kicsik.jpg

Nélkülük nem biztos, hogy ma én itt lennék. Nélkülük a mai Európa nem lenne az én szeretett Európám, ahol nyugodtan utazgathatok, nyugodtan élhetem az életem! Nélkülük ki tudja milyen véget ért volna a II. világháború!

S mi lett volna, ha szigorú tábornokuk mehetett volna a saját feje után? Nem lett volna szovjet zóna, nem lett volna keleti blokk? Patton, aki most a luxembourgi kék ég alatt nyugszik, nemcsak a németeket akarta megállítani, hanem a szovjeteket is. S ki tudja, lehet, hogy éppen azok segítették a túlvilágra, akik keresztjét felállították. Halála körül sok a kérdés, s kevés a válasz.

47_katonai_temeto_5_patton_kicsik.jpg

Egyetlen válasz van itt a zöld gyepen a keresztekkel és Dávid-csillagos fejfákkal szemben ülve, béke. Ezt suttogják a sírokból a katonák, ezt suttogják a madarak, ezt kiáltja Patton, s ezt mormolom az autóig magamban.

A béke, a legfontosabb!

S a történelem a béke felé terelget bennünket, de nem hajthatunk be szemből az egyirányú utcába, nem állhatunk meg a tilosban, s nem várakozhatunk addig, amíg már késő nem lesz.

Tisztelet a hősöknek, tisztelet a történelemnek!

44_katonai_temeto_4_kicsik.jpg

A hammi Luxembourg American Cemetery, Luxembourg várostól délre, pár perc autóútra található. Minden nap 9 és 17 óra között van nyitva, kivéve december 25. és január 1.

41_katonai_temeto_1_kicsik.jpg

A kapu mellett egy információs központnak nevezett amerikai típusú házikót találni, ahol érdemes egy kis időt eltölteni.

A sírok előtt egy kápolna és a II. világháborús amerikai hadmozgásokat bemutató tábla is található.

Cím: Luxembourg American Cemetery 2517 Luxembourg, Val du Scheid 50.

További információ itt található!

  • Benbe
    május 26, 2018 at 9:25 de.

    Ahhoz a szabad Európához mi viszont nem jutottunk hozzá, szóval sok köszönetet azért nem mondanék nekik.

  • masada
    május 26, 2018 at 10:48 de.

    Annyira nem rajonganék az amcsikért akik nem engedtek kiugrani minket, hogy a szovjetekkel meglegyen a világuralom megosztása és beszálljanak a japánok ellen

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 10:51 de.

    @Benbe: Azért ne felejtsük el, hogy két rossz közül mégis egy hajszállal jobban jártunk, hiszen ha nem ér véget a háború, akkor ki tudja milyen életre szánták volna a magyarokat a nácik!

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 10:52 de.

    @masada: Mert egyébként a németek is simán tudomásul vették volna a kiugrást?

  • teéjesenmindegy
    május 26, 2018 at 12:49 du.

    És vajon hány luxemburgi halt meg a szabadságuk miatt?

  • röf
    május 26, 2018 at 12:49 du.

    Ez szép dolog.
    És hány százezer nem katona halt meg Amerika miatt?
    Hirosima, Nagaszaki, Drezda, Afganisztán, Irak, Közel-Kelet, Észak-Afrika…..

  • retkeslaci
    május 26, 2018 at 12:50 du.

    Az amerikaiak azóta tényleg sokat tettek a világbékéért. Ja, nem is. A második világháború után azokat az országokat, amelyek nem voltak képesek atomfegyvert kifejleszteni, gyakorlatilag kapcarongyként kezelte a két szuperhatalom. Korea, vietnam, közép-amerikai CIA puccsok és a szovjeteknek átengedett, elárult Kelet-Európa.

  • kun andras
    május 26, 2018 at 12:50 du.

    Köszönjük meg nekik, hogy szarrá bombázták a fél országot, aztán odadobták a szovjetnek.

  • Kegy
    május 26, 2018 at 12:50 du.

    Köszönjük meg Sztalin elvtárs nevében…

  • tompus
    május 26, 2018 at 12:50 du.

    @Tünde Bagó: Igen, mennyivel jobb volt az ÁVH, a gulag,Recsk,…

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 12:52 du.

    @röf: Biztosan nem azok miatt, akik ebben a temetőben nyugszanak. Nagyon szűklátókörűen olvassa a cikket! Éppen azt próbáltam elmagyarázni, hogy senki nem tanul a történelemből! Az amerikaiak sem!

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 12:53 du.

    @tompus: Semmivel sem volt jobb, de semmivel sem lett volna jobb a náci hatalom sem. S éppen ebben a temetőben tiszteleghetünk egy olyan ember előtt, aki meg akarta állítani Sztálint, s ezért meg kellett halnia!

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 12:54 du.

    @Kegy: Éppen ebben a temetőben nyugszik az az ember, aki meg akarta állítani Sztálin európai előrenyomulását, s éppen ezért kellett meghalnia.

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 12:57 du.

    @kun andras: Nagyon szűklátókörű, ha így gondolja. Sajnos Magyarország a náci Németország oldalán belépett a háborúba, s ennek súlyos következményei lettek! Annak is súlyos következményei lettek volna, ha a nácik nyerik a második világháborút! Sztálin semmivel sem jobb, sokkal több embert ölt meg, de nem hiszem, hogy ez annak a sok ezer amerikai, angol és francia katonának róható fel, akik elkezdték felszabadítani Európát Hitler borzalmai alól. Így nekik kijár a tisztelet!

  • röf
    május 26, 2018 at 1:15 du.

    @Tünde Bagó:
    „Éppen azt próbáltam elmagyarázni, hogy senki nem tanul a történelemből! Az amerikaiak sem!”
    Ne vicceljen… Ön szerint mennyire érdekli a karvalytőkét a történelem…?

  • Buchhalter
    május 26, 2018 at 2:59 du.

    @Tünde Bagó: kedves Tünde, nem volt választási lehetősége Magyarországnak.Ráadásul a nyugat Trianonnal ki mutatta a foga fehérjét. Nem áll érdekükben egy erős Magyarország.Tudták,hogy erősek lettünk volna a határon túliakkal.Hitler ezt meg okosan kihasználta. Az is érdekes ,hogy a Hitleri vezetés jelzést kapott a 44 nyarai merényletről valahonnan.Hát igen a szövetségesek nem akartak alkudozni egy okos Stauffenbergerrel és a rókával Romellel. Ha ők ketten átveszik a hatalmat nem 5000 hanem 50 000 ameikai harapott volna a fűbe. Valószínű Németországot is igen nehezen tudták volna elfoglalni.Stauffenberger azonnal vissza akarta vezényelni a megmaradt katonákat Belorussziából és Olaszországból.Ez cirka negyed millió harc edzett katonát jelentett volna ami erősen megkérdőjelezi,hogy akár az oroszok akár a többi szövetséges nem akadt volna fel a német határmenti harcoknál ilyen parancsnokokkal és ezzel a veterán haderővel ,kiegészülve a frissen toborzott tízenévesekkel. És ne áltassa magát : ezek az amerikai katonák nem a békéért hanem politikai befolyásért és az európai piacokért haltak meg.

  • ételizésítő
    május 26, 2018 at 3:01 du.

    Hogy a faszba haltak volna meg értünk Luxemburgban (így írják magyarul egyébként)?
    Értünk max. szovjet katonák haltak meg.

    (A hülyébbek szerint németek, akik nyilván értünk robbantották fel az összes budapesti hidat is, meg azért nem adták fel a várat, hogy kb. 15 ezer magyar katona is meghalhasson értünk a kitörési kísérletkor 25 ezer német mellett, azért, hogy néhány száz életben maradjon, a tisztek persze leléptek föld alatti folyosókon.)

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 3:03 du.

    @ételizésítő: Sajnos rosszul tudja, mert az állam neve magyarul Luxemburg, a fővárosé Luxembourg, s a hammi temető Luxembourg városhoz tartozik! A ki kiért halt meg dologban elbeszélünk egymás mellett!

  • Friend of Wine
    május 26, 2018 at 3:05 du.

    Nem kötözködés, csak a pontosság kedvéért: a cikkben cementery van írva,
    helyesen: cemetery.
    A cikk végén, a címnél OK.

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 3:06 du.

    @Friend of Wine: Köszönöm, hogy szólt. Jogos, javítva! 🙂

  • Friend of Wine
    május 26, 2018 at 3:43 du.

    Szívesen 🙂
    A cikk és az oldal is tetszik 🙂

  • Tünde Bagó
    május 26, 2018 at 3:44 du.

    @Friend of Wine: Köszönöm, s örülök!

  • fofilozofus
    május 26, 2018 at 6:27 du.

    A katonák az angolszász világuralomért haltak meg. Patton csak egy katona volt, tök mindegy, mit akart, a politikusok döntöttek. Nekünk kb. mindegy volt, hogy ki győz, talán a németek egy kicsit jobb lettek volna, de nem volt realitása. Amint azt tudjuk, az angolszászoknak nem volt érdekük, hogy Sztálin hamar odaérjen Berlinbe, úgyhogy a helyzet az, hogy a Budát védő magyar katonák haltak meg az osztrákok meg az észak olaszok szabadságáért.

  • Nylul
    május 27, 2018 at 1:36 du.

    @Tünde Bagó: Dehogy tudja rosszul! 😉 ételizésítő (meg a tucatnyi másik nickje) mindent jobban tud mindenkinél, és mindenhez (is) ért. Olyanokat is tud, hogy például a Tisza sosem fagy be Tokajnál, még akkor sem, amikor a magam által készített képen feszítek a jégen a parttól 20 méterre, hátam mögött a tokaji híddal. Szakértője a légiirányításnak, olyan izomcsoportokat tud edzeni olyan gyakorlatokkal, amikre a világon senki nem képes rajta kívül, és a Boing gyár géptípusait is jobban ismeri a cég termékmenedzsereinél is!

    Szóval ha ő azt mondja, hogy Luxemburg, akkor kész: Nincs apelláta, az Luxemburg – ennyi.
    😀 😀

  • Gyurikutya
    május 27, 2018 at 1:37 du.

    Bagó Tündével egyetértve úgy vélem, ennek a remek írásnak lényege, amit újabban gyakran elfelejtünk, hogy a mi életünket – ami az övéktől vitán felül jobb, szabadabb – az előző generációk vére alapozta meg, ne felejtsük el az ő áldozatukat! Ebből a szempontból mellékesnek érzem a további nagypolitikai történéseket.

  • csakférfi
    május 27, 2018 at 1:37 du.

    @fofilozofus:

    „Kína játsszon központi szerepet a világban, a kínai rendszer pedig váljon példává más országok előtt. Tehát egy-két évtizednyi szerénykedés után a kínaiak nyíltan világhatalmi szerepet akarnak. Amihez persze az Egyesült Államoknak és Európának is lesz egy-két szava.”

    index.hu/kulfold/2017/10/25/kina_szuperhatalom_vilagvezeto_hszi_csin-ping_donald_trump_kinai_vilagrend/

    „Aki az út-on járva urát szolgálja, nem igáz le országokat hadsereggel, hiszen őellene is fordul a dárda. Hol had vonult, tövis lepi a rétet, nagy harc után jönnek ínséges évek. Az eszes: győz és megtorpan, nem tobzódik a diadalban, győz és nem magasodik, győz és nem cifrálkodik, győz és nem kevélykedik, győz, mert győzni kényszeríttetik, győz, de sohasem erőszakoskodik. Olykor a lények már ifjan vének, ellene szegülnek az út rendjének, s ha így van: korán sírba térnek.”
    Lao Ce

    Korok….eszmék….jönnek,mennek.
    Ezesetben a katonák mindug értelmetlenül halnak a háboruban.

  • na__most__akkor
    május 27, 2018 at 1:37 du.

    Azért látom, néhányan nem lelkesednek értük. Én sem.

    Meghaltak egy szabad Európáért? ANNAK az Európának mi – akkor – nem lettünk része.
    Mondjuk hallgathattuk a „Szabad Európa” rádiót, titokban, lebukástól/feljelentéstől félve.

    @kun andras: „odadobták a szovjetnek”
    Hátigen. Jalta.
    hu.wikipedia.org/wiki/Jaltai_konferencia

    @kun andras: „szarrá bombázták a fél országot”
    Itt most hosszú leszek, akinek nem inge, ne olvassa. Ráadásul angolul, mert olyan helyen írtam le először. Itt magyarul, ékezetekkel és írásjelek után szóközzel.

    Itten van, nektek, csak nektek, csak most.

    Howard Eugene Pitts, 782nd Bomb Squadron, 465th Bomb Group, 55th Bomber Wing, Fifteenth Army Air Force, European Theater of Operations

    Keresd! (google)
    Something You can find (valami magyar, vagy mi…)
    Howard E. Pitts Official Combat Missions, 15th Army Air Force, ETO
    (Howard Mission #/ 465th BG Mission #)
    3/ 83, 17-Sep-44, Budapest, Hungary, Cslell Oil Refinery
    4/ 84, 18-Sep-44, Szob, Hungary, Railroad Bridge
    5/ 85, 20-Sep-44, Hatvan Hungary, Marshalling Yards
    9/ 90, 07-Oct-44, Ersekujvar, Hungary, Marshalling Yards
    18/114, 06-Dec-44, Bratislava, Hungary, Marshalling Yards
    32/155, 04-Mar-45, Szombathely, Hungary, Marshalling Yards

  • Ződ2000
    május 27, 2018 at 1:37 du.

    Nagyon jó poszt, kritikán aluli, ostoba kommentek. Fel nem fogom, hogy olvasni képes emberek miként tudnak ennyi szemetet idehányni… Józan ész, alapvető ismeretek mind elcsomagolva, a világ összes információja ott a kezük ügyében és ennyire futja náluk…

  • wantirna
    május 27, 2018 at 1:37 du.

    Ha az angolok és a franciák nem szállnak fölöslegesen bele, Nyugaton, pláne Luxemburgban, nem történt volna semmi.

  • csakférfi
    május 27, 2018 at 8:42 du.

    @Ződ2000:
    A „helyzet ” az hogy a „pórnép” mindig is az éppen uralmon lévő hatalmi elit játékszere volt.
    Ezért haltak meg sokmillióan a második világháboruban.

    „Az 1939-es népességi adatok alapján a második világháborúban a Föld lakosságának 3,17 százaléka halt meg.[463] A háborúban résztvevő államok közül legkisebb emberveszteséget az USA szenvedte el. Az amerikai áldozatok száma 420 ezer volt.”

    egyetlen embernek is értelmetlen a halála ha az a másik érdekében történik….a másik pedig a pénz és hatalommániás politikus….stb.
    Ez az igazság.
    Ezt írta le Lao Ce néhány ezer éve.
    Te mit tanultál a történelem órán??
    Én megtanultam egy életre ….másért nem fogok embert ölni.
    Igaz tanították 1989.-ben a néphadseregben.
    nem mai „kiscsákó”vagyok.Ajánlom mindenkinek .

  • Tünde Bagó
    május 29, 2018 at 7:41 de.

    @Ződ2000: Köszönöm, örülök, hogy valaki meghallotta, hogy mit is akartam írni!

  • Tünde Bagó
    május 29, 2018 at 7:42 de.

    @Gyurikutya: Egyetértünk valóban! Éppen ez lett volna az írásom lényege, köszönöm!

  • Tünde Bagó
    május 29, 2018 at 7:44 de.

    @Nylul: :-))))) Értem! 🙂

  • Ződ2000
    május 29, 2018 at 8:11 du.

    @csakférfi: írsz egy sor zagyvaságot aminek se füle se farka.
    Itt nem az a lényeg hogy „mit tanultál a történelem órán”, hanem egyszerű objektív tények, és hogy tudod-e értelmezni (a többség itt nem).
    Az USA pénzt adott a padlóra került nyugatnak (a németeknek is!), sikerrel pacifikálta Japánt (pedig ez egy Mission impossible volt), ma ezek erős gazdaságú stabil demokráciák (a lehetőségekhez képest), ahol igen jó élni.

    Nézd meg mi történt az orosz érdekszférában.

    Az összes többi csak elmaszatolása a nyilvánvaló dolgoknak…

  • csakférfi
    június 4, 2018 at 7:58 du.

    @Ződ2000:
    Öregem….nálad hatott az idealizált nyugati agymosás.
    Megbocsáss ha nekem annyira nem jó itt ebben a „8 óra munka…( óra pihenés…( óra szórakozás…nevű ideában.
    Komolyan…..gyakorlatilag az „európai kultúra” annyit tesz hogy exportáljuk a kizsákmányolást kasztrendszer szinten a világ többi elmaradott országába.
    Kolombusz partra szállt amerikában….azóta „felfedezés” címén és kultúrára hivatkozva leigáztunk népeket.
    Az hogy ezek népirtással kezdődtek azt nagyívben kihagyják….mivel az „európai ember” hajlamos ezt „elmaradott” népnek nyilvánítani.
    Erre vagy olyan büszke???
    Én nem.
    Lehet fényezni ,csak hülyeség.

    „A legtöbb elemzés, amely a közel-keleti káosszal és az Iszlám Állam-jelenséggel foglalkozik, egyvalamiben általában egyetért: ha régebbre nem is, az amerikaiak iraki inváziójáig legalább vissza kell nyúlni, hogy feltárjuk az okokat. Washington beavatkozása ugyanis olyannyira felborította az erőviszonyokat, hogy a régió ezt azóta sem volt képes kiheverni.”
    http://www.origo.hu/nagyvilag/20160125-donald-rumsfeld-tudott-az-iraki-haboru-hazugsagairol.html
    Íme csak egy példa a sok közül.
    Nyugtatgassátok csak a lelkiismereteteket….bátran.
    Én legalább nem hazudok otthon a tükörnek.
    Ez a Te és a Poszt tévedése.

Hozzászólás írása...

Az email címed nem jelenik meg.*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .