A Bodeni-tó körüli templomok fotóival egy egészen vastag könyvet lehetne megtölteni, s akkor még nem beszéltünk a körülöttük lakó történetekről. A fotók megmutatnák, hogy a legtöbb templom a környék olyan helyére épült, ahonnan megcsodálhatja a látogató a panorámát. A fotók arról is tanúskodnának, hogy mennyire változatos a templomok építészeti stílusa a tó körül. A személyes látogatások során magunk is meggyőződhetünk a fentiekről, lehuppanhatunk a templomok melletti parkokba és elmerülhetünk a többszáz éves történetükben. Kiránduljuk körbe a Bodeni-tavat a templomokkal.
A legkisebb – Gaienhofen, Höri-félsziget
A 63 négyzetkilométernyi félsziget a túrázók, kerékpárosok és a nyugalmat keresők paradicsoma. Kis falvak, csöndes rétek, nyugodt partszakaszok jellemzik, amelyhez hozzájárul a helyi lakosság vendégszeretete. Az egyik híressé vált település Gaienhofen, ahol olyan művészek éltek és alkottak, mint Hermann Hesse író és Otto Dix festő. Éppen Hesse múzeuma után kutattunk, amikor rátaláltunk erre az apró kápolnára, amely szerintem a Bodeni-tó legkisebb egyházi épülete. A Bodeni-tó útikönyvemben a következőképpen jellemeztem: „A Szent Blasius-kápolna éppen úgy a mesekönyvünkbe illik, ahogyan a környezete. Évszázadokat élt asszony képét festi le, akinek lábait és hátát már az idő meggörbítette, de fejét büszkén emeli az ég, az Úr felé. Nem lehet nem szeretni, akárcsak egy jóságos nagymamát. „
A legnagyobb – Birnau
Érkezhetünk bárhonnan, lehetünk bárhol a Bodeni-tó mellett, előbb vagy utóbb hallunk róla, vagy megpillantjuk. Birnau barokk zarándoktemplomát el sem lehet téveszteni. Olyan nagy, olyan színes, olyan impozáns, hogy megéri letérni Überlingen mellett az útról, leparkolni és a panoráma csodálata után megfordulni, felnézni az óriásra, amely mögöttünk álldogál. Szédületes élmény. Diego Velázquez Margarita infánsnő című barokk festménye jutott eszembe, amikor először megpillantottam. Nem a nagysága, hanem a tartása miatt. A kecses torony úgy fest a két oldalépület között, akárcsak Margarita teste a szoknyáját tartó kétoldali abroncs között.
A templom belsője a barokk tömény kifejeződése. A freskók, az oltár, a szobrok, valamennyi annyira díszes, annyira aprólékosan kidolgozott, hogy egyszerre talán nem is befogadható. A templom ámulata után érdemes egy pillantást vetni a közelében fekvő kolostor termékeit árusító üzletre, ahol a polcokon birnaui almalé, méz, keksz, bor és rózsafüzér kapható.
A szigetlakó – Mainau
A Bodeni-tó leghíresebb látnivalója, Mainau virágszigete mi másért, mint a virágokért kötelező látnivaló. A sok-sok növény között azonban érdemes egy kis figyelmet szentelni a kastélynak és a mellé simuló templomnak is. Mindkét épület a barokk építészet stílusjegyeit hordozza magán. A templom kicsinyke, s a tó körül a legkisebb olyan templom, ahol rendszeresen tartanak szertartásokat, többek között esküvőket is. Bárki dönthet úgy, ha van ideje kivárni, hogy szabad legyen a kis templom, hogy itt mondja ki a boldogító igent.
Mainau szigetéről itt olvashatsz bővebben.
A kastély árnyékában – Napóleon múzeum
Hortense de Beauharnais, Napóleon császár fogadott leánya (felesége Joséphine lánya) a császárság viharos éveiben telepszik le a Bodeni-tó melletti Arenenbergen. Konstanzi mesterek építenek át számára egy villát, ahonnan pazar kilátás nyílik a tóra. A kastély melletti kis kápolna szolgált a családi szertartások, misék helyszínéül. A parkban álló mammutfenyők mellett egészen kicsinek, de védelmezettnek tűnik a régi épület. Mellőle láthatjuk Reichenau szigetét a környék legöregebb templomaival.
A legidősebbek – Reichenau
A sziget, amely ma Dél-Németország zöldséges kertje, valamikor híres kolostorsziget volt. Már Nagy Károly fiai a IX. században itt tanultak a szerzetesektől, s évszázadokon keresztül jelentős kódexmásoló, valamint gyógynövénytermesztő tevékenység folyt. Szerzetesek ma már nem laknak a szigeten, de a több, mint ezer évvel ezelőtti életről három templom is tanúskodik. A Szent György vaskos lábaival köszönti először a szigetre érkezőt. A templomba csak vezetett túrával lehet belépni, de mindenképpen megéri időt szánni a X. századból származó falfestményekre és a Karoling-kor építészetét jól tükröző bazilika jellegű épületrészekre.
A kolostor Münsterjébe, hivatalos nevén a Szent Mária és Szent Márk-székesegyházba lépve olyan érzésünk lehet, mintha az épületben bizánci mesterek hagyták volna ott kezük nyomát, de ez talán nem is véletlen, ismerve a Karolingok Bizánc iránti tiszteletét. Persze hamar rá kell jönni, hogy ez már sajnos nem az eredeti templom. Amennyiben a kolostor alapítási évét (724) vesszük a templom építése megkezdésének, akkor ez a legöregebb építmény a szigeten, de a jelenlegi épület a XI. századból származik. A román apszis, a késő gótikus stílusjegyek, a freskók, a kincstárban őrzött emlékek, relikviák azonban érzékeltetik a hosszú évszázadokat és azok hatásait.
A harmadik templom, amely csak azért fiatalabb, mint a sziget többi temploma, mert az első épület, amelyet 800 körül építettek leégett, majd ismét leégett, s végül a XI. században a jelenlegi bazilika, Szent Péter és Pál néven épült meg. Az építése történetével a templom melletti múzeumban ismerkedhet meg a látogató, amely talán a környék legapróbb múzeuma, de annál több információt rejt. Az épületet különösen érdekessé teszi, hogy apszisát az ezres években festették meg, s még ma is jól láthatóak a falfestmények, köztük Jézus és az apostolok, de a XVIII. században megtűzdelték a bazilika mennyezetének többi részét rokokó stílusú freskókkal és stukkókkal. A két stílus találkozása számomra nyugtalanná tette ezt a templomot. A kilátás a templom melletti kis temetőből azonban itt is elkápráztató.
Reichenau szigetéről itt olvashatsz bővebben!
A körbetekintő – Horn, Höri-félsziget
A Höri-félsziget nyugalmáról és festői szépségéről esett már szó itt a cikkben, de lehet még fokozni a hely hangulatát, ha elmegyünk Hornba, ahol majdnem a tó partján, egy temető mellett találjuk a Szent Johann és Szent Veit templomot. A késő gótikus templom falain román jegyekkel és belső tereiben barokk oltárokkal mintha mindig is itt állt volna. Strázsál és őrzi a kilátást a tóra, Reichenau szigetére, Konstanz irányába. Strázsál és őrzi a körülötte nyugvó lelkeket. Ha megállunk itt a hátunk mögött a templommal, akkor forduljunk bármerre a tó mindig a látóterünkben marad. Kékek, zöldek, távoli sárgák, úszó fehérek, minden annyira nyugodt, harmonikus, festői.
A Rajna partján álló – Stein am Rhein
A legtöbb látogatót úgy elbűvöli Stein am Rhein városának főutcája a festett épületekkel és a kolostorral, hogy elfelejtenek átmenni a Rajna túlpartjára. Oda, ahol a 290-es évekből itt maradt római Castellum (erődítmény), a Tasgaetium maradványait fedezhetik fel, s amelyen belül ott áll a környék legöregebb temploma, a Szent János-templom. Aprócska, vert falú épület, amelynek kórusa gótikus falfestményei a konstanzi zsinatot követő évekből származnak. A templom balján lehetőség nyílik kitekinteni a Rajnára, a kolostorra és a városra, s a parányi szigetekre, amelyek titokzatosan ott ülnek a Rajna közepén. Csak innen válik láthatóvá, hogy az egyik sziget, a Werd épületeket is rejt.
Stein am Rhein városáról itt olvashatsz bővebben.
Az idegen – Dornbirn
A bregenzi erdő, a Rajna-völgye, a Bodeni-tó és az Alpok ölelésében, alig pár kilométerre Bregenztől fekszik Dornbirn városa. Rolls-Royce múzeuma, s a környék hegyei, kilátói (Karen, Bödele), mellett a város is megér egy látogatást. A főtéren csak néhány régi, fagerendás, festett falú épület található, de azok impozánsak, s a kissé idegen kinézetű klasszicista, oszlopos, bazilika a mellé épített harangtoronnyal vigyázza a kis csoportot.
Angliai hangulatban – Salem
A Salemi kastélyt, amely mellett évszázadokig a környék egyik legnagyobb gazdaságával és műhelyeivel rendelkező kolostora volt láttam már napsütésben, s esőben is. Őszintén szólva a csöpörgő esőben volt a legkülönösebb hangulata. A park fái mögött kikacsingató középkori székesegyház, amely a környék egyik legnagyobb gótikus temploma, sötét falaival álldogálva a dús pázsit közepén a XII. századi Anglia világába repített. Tornya helyett gótikus ablakaival tör az ég felé, s érzékelteti a kort, amelyben a cisztercita szerzetesek itt megalapították kolostorukat.
Baden-Württemberg (Ulm és Freiburg után) harmadik legnagyobb temploma ez, a légies gótika, a rokokó, a barokk és a klasszicizmus egyaránt jelen van a templomban. Részemről a legnagyobb figyelmet rózsaablak kapta. Van benne valami különös, talán az alakja. Nem is igazán kerek, inkább mandula alakú – mondja a túravezető, s valóban, ezért nem hétköznapi, no meg a neve miatt sem, salemi buboréknak hívják.
Jó barangolást a Bodeni-tó templomai között! Ha találtok egy olyat, amely különösen tetszik nektek, akkor osszátok meg velünk az info@bodenito.hu e-mail címen.
S ha szeretnéd felfedezni a környéket alaposabban, akkor ebben a könyvben rengeteg információt, tippet találsz, rendeld meg most itt a webáruházban biztonságos fizetési módokkal, Magyarországon és Németországon belül is szállítunk: Megveszem a Bodeni-tó útikönyvet, vagy írj a kapcsolat@bagotunde.com e-mail címre.
