Julius Maggi olasz származású apjától és svájci édesanyjától négy dolgot egészen biztosan örökölt. Szociális érzékenységet, a jó ételek szeretetét, szorgalmat és egy malmot.
A kezdetek
A XIX. században, amikor édesapja egy csődközeli malmot hagy rá, akkor Julius azt látja maga körül, hogy alultápláltak a neki és más iparosoknak dolgozó férfiak. Arra a következtésre jut, hogy mivel már sok nő munkára kényszerül, s a régi tűzhelyeken hosszú ideig tart a laktató ételek elkészítése, inkább egyszerű, kevésbé tápláló ételek kerülnek a családok asztalára. Kísérletezni kezd, tápláló, fehérje- és keményítődús hüvelyesekből készít egyperces leveseket. Majd elkészíti a leveskockát is, amellyel már nincs szükség az órákon át tartó levesek főzésére, és az ízesítéshez szükséges alapanyagok töredékért lehet hozzájutni.
A XIX. század végére akkora érdeklődésre tesz szert, hogy gyárakat alapít, és ezekben a munkások étkezési lehetőséget is a szívén viseli. Kantinokat, ebédlőket alakítanak ki, s még üdülőket is létrehoz az alkalmazottai és azok családjai számára.
Külföldi terjeszkedésbe is kezd, a XX. század első éveiben már a világpiacra is kilép.
A gyár ekkoriban Németországban, Singen am Hohentwiel városában működik, a jó vasúti közlekedésnek és a kedvezőbb vámtarifáknak köszönhetően.
Julius Maggi Párizsban él, beviszi a párizsi tőzsdére a Maggi céget, s itt készülnek a marketing kampányok, neves művészek bevonásával.
A reklámokból jól ismert barna kis üveg neve azonban Singenből származik. Badenben ugyanis az ilyen üveget Gürttli-nek hívják.
Fotó forrása: Pixabay
A háborús évszázad nyeresége
A XX. század első éveiben már 450 dolgozója van a singeni gyárnak. Mire 1912-ben Julius elhagyja a földi világot, már az egész világ ismeri a levesporokat, a leveskockákat és a folyékony ételízesítőket.
A háborúkban is jól jön Julius tápláló levese. A második világháború előtt a singeni gyár Hitler egyik harcostársa, Rudolf Weiss irányítása alá kerül, és a külföldi kényszermunkások Singenbe hurcolásával a háborús élelmezés legnagyobb ellátójává válik. Még egy speciális levest is készítenek külön a Wehrmacht számára. A gyár a háború végéig működik, majd 1947-ben egyesül a Nestlével, és újabb irányokat nyitnak a konzervételek piacán.
Az ötvenes évektől napjainkig töretlen a Maggi sikere, de már nemcsak Singenben, hanem több német városban is nyílnak új gyárak. Meghódítják Ázsiát is, és immár 125 éve tartós világhírnek örvendenek.
A Singen am Hohentwiel városba a vonattal érkezőknek elég csak körbepillantani a vasútállomáson, hogy felfedezzék a hatalmas sárga-piros betűket egy gyár tetején: MAGGI.
