Hohentwiel, a titokzatos várrom

Vulkanikus kúpon pihenő történelem

A Hohentwiel a Hegau vulkanikus dombjainak egyikén álló várrom, amelyet a X. században egy sváb herceg, III. Burkhard építtetett. Kolostornak szánta, s halála után özvegye, Hadwig kulturális és vallási központot hozott létre benne. Talán hihetünk Josef Victor Scheffel írónak – aki Ekkehard című művében Hadwig és a kolostor egyik szerzetese, Ekkehard szerelmi történetét dolgozza fel –, hogy már a X. században zajlott az élet a Hohentwiel tetején. (A műből magyar–német koprodukcióban sorozat is készült.) II. Henrik azonban 1005-ben áttette a kolostort Stein am Rheinba. Ekkortól vált viszontagságossá igazán a vár élete. Milliószor cserélt gazdát, volt hercegi székhely, háborúkban védelmi bástya, kaszárnya, börtön s ki tudja, még mi. A württembergi herceg tulajdonába kerül a XVI. században. A harmincéves háborúban Konrad Widerholt kapitány vezetése alatt jelentős hadi szerepet játszott, a protestáns német fejedelmek végső bástyájaként állta a támadásokat. A háború alatt Konrad Widerholt velencei mintára szélkereket építtetett a várban. Valószínűleg ez volt az első szélkerék német földön.

Widerholtot tartják a vár legjelentősebb kapitányának, szobra a Felsővárban ma is megtalálható. A harmincéves háború után a vár visszakerült a württembergi hercegek tulajdonába.

A XIX. század végére – valószínűleg Scheffel regényének köszönhetően – a turisták kedvelt célpontjává vált. A Badeni Nagyhercegség többször próbálta megszerezni Württembergtől, hiszen a Hohentwiel ekkor Württemberg exklávéja volt Badenben.

A XX. század első nagy háborúja alatt légvédelmi szerepet játszott, míg a második világháborút lezárva vészelte át. A várost és környékét 1945-ben bombázó franciák a várat is eltalálták, jelentős pusztítást okozva.

A Hohentwiel vár weboldalát itt találja: Hohentwiel

    Hozzászólás írása...

    Az email címed nem jelenik meg.*