Az utca embere a Notre-Dame lángjairól

Hogyan reagálnak az emberek bizonyos eseményekre, hírekre – egyre többször érdekel. Nem, nem a politikusok, hanem a hétköznapi emberek! Azok, akiket sokszor befolyásolnak, megpróbálnak befolyásolni, vagy azok, akiket még a józan ész vezérel.

A Notre-Dame kigyulladásának estéje egy átlagos estének indult nálam (is). Majd először a Spiegel értesítése a telefonomon szakította félbe az estét. Lángokban a Notre-Dame – írta. Első gondolatom: Csak ne terrortámadás legyen!

Megnyitottam a cikket és akkor már tudni vélték, hogy felújítási munkálatok közben gyulladt ki az épület. Egyszerre volt megnyugtató és felbolygató a hír. Nincsenek sérültek és nem egy újabb rettegéshullámot elindító támadás, ugyanakkor sokunk szívében méltó helyen álló épületről, szimbólumról van szó. Azon kevés helyek egyike, amely megtestesíti magában azt, ami Európa: egy öreg kontinens, sok bajjal, de sok értékkel.

notre_dame4.jpg

Emlékek kezdtek pörögni a fejemben. 2011-ben húsvétkor jártam először a Notre-Dame-ban, egy hét alatt kétszer is. Húsvét vasárnapján párizsiakkal, turistákkal együtt ültünk a padokon és hallgattuk a kórust, majd miután mindenki hazament a hosszú hétvége és az ünnep után, mi, a férjemmel, korán reggel – megelőzve még a japán turistákat is – beosontunk és gyönyörködtünk a gótika nagyszerűségében, a színes ablakokon besurranó reggeli fény játékában, s az ember nagyszerűségében. Mert ki ilyet tud alkotni, az csak egyetlen faj a Föld nevű bolygón, az ember.

notre_dame1.jpg

Emlékeimből a környezetem, telefonok és közösségi médiában megjelenő reakciók lendítettek ki.

A franciarajongó fotós (aki történetesen mellettem állt): Borzasztó veszteség bármennyi sérül is meg belőle. Ez az épület (hasonlóan más nagyon régi európai épületekhez) az emberi intelligencia legnagyszerűbb megnyilvánulása, mert a mai matematikai, mértani, informatikai módszerek nélkül is sikerült egy ilyen nagyszerű alkotást létrehozni, a kövek nyelvére lefordítani egy fohászt isten felé.

Az iszlámfóbiás katolikus: Ez csakis terrortámadás lehetett, húsvét előtt, ez nem véletlen, a következő a Szent Péter Székesegyház lesz!

Az utazó: „Egy középkori gótikus épület, ami mindent túlélt eddig. Szinte felfoghatatlan, hogy most éppen ég Párizs lüktető szíve és szimbóluma.

Drukkolok, hogy ezt a világörökséget megmentsék, amennyire csak tudják és a franciák vérző sebe gyorsan begyógyuljon.

Párizs, a világ most veletek van!” (Balázs utazik blog)

notre_dame2.jpg

A turista: „Jártam ott, de a gyermekeim még nem látták, csak ígértük nekik, hogy megmutatjuk, semmit nem szabad halogatni!”

A humánus férfi: „Tipikus reakciók… szép épület, meg hányszor jártam ott… De megsérült valaki? Az nem mozgat meg senkit.”

Az álhírektől tartó: „Ez kacsa, vagy igaz?”

A racionális: „Évi 12-13 millió turista, micsoda bevételkiesés (még ha csak a toronyért és a koncertekért kértek is belépőt)!”

Az önző: „De jó, hogy mi már láttuk!”

Az összeesküvéspárti: „Így kényszerítik bezárásra Európa katolikus templomait!”

A szentimentális: „Együtt sírok a párizsiakkal!”

Az első reakció sokat elárul arról, hogy mi is foglalkoztatja az embereket, mitől félnek, avagy mitől nem. Milyen szemüvegen keresztül nézik a világot!?

Egy valami azonban mindenkit összekötött a tragikus esemény kapcsán, az aggodalom, a szomorúság, hogy elveszítjük-e egy részünket, európaiságunk egy részét. Talán a Notre-Dame az egyik legszimbolikusabb épület Európában, annyira erőteljes hatást gyakorolt az elmúlt évszázadokban, hogy nélküle nemcsak Párizs lenne kevesebb, hanem mi európaiak is. Összeköt bennünket – pár másik nagyon szimbolikus európai épülettel, hellyel együtt – , gondoljunk akármit, féljünk, vagy nem, szeretjük a franciákat vagy nem.

notre_dame3.jpg

A bejegyzésben szereplő valamennyi fotót dr. Szalai Krisztián, az Élet sója blog fotósa készítette, annak másolása vagy felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges! Ha szeretne engedélyt kérni, akkor írjon nekünk: blog@eletsoja.hu     

  • jájjákkormostággodhátunk
    április 18, 2019 at 12:58 du.

    Kihagytad a klímafanatikust, aki szerint ne építsük újjá és így több hektár erdőt menthetünk meg.

  • szepipiktor
    április 18, 2019 at 12:59 du.

    Érdekes írás, de ugye te nem vagy az utca embere, azok nem kapnak Spiegel híreket a mobiljukra…
    És cenzúrázod a blogodat, így rendes ember sem lehetsz…

  • Tünde Bagó
    április 18, 2019 at 1:01 du.

    @jájjákkormostággodhátunk: 🙂 Ez lehet! 🙂

  • Tünde Bagó
    április 18, 2019 at 1:07 du.

    @szepipiktor: Igyekszem rendes lenni, akivel csak lehet! 🙂 Sajnos a trágár kommentelők miatt szükség van a „cenzúrára”, a másvéleményt elfogadom és az értelmes vitát is szeretem! Ahol én élek, ott a Spiegeltől (is) jön a hír a mobilra az átlagnak is. 🙂

  • Nemzeti Dohányos
    április 18, 2019 at 2:43 du.

    „A fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle.”

    vs

    http://www.newsweek.com/spate-attacks-catholic-churches-france-sees-altars-desecrated-christ-statue-1370800

    Btw nem csak az fakenews, ha valaki rögtön terrortámadásról beszél. Az is fakenews, hogy az index este tízkor egyértelműen balesetről ír (azóta tompítottak valószínűre), miközben a CNN-en megszólaltatott francia munkatársaik (tehát nem utca embere) vagy ott dolgozó riporterek mind arról beszéltek, hogy első gondolatuk a terrortámadás volt.

  • Gengiskhan
    április 18, 2019 at 2:46 du.

    „gyönyörködtünk (… ) az ember nagyszerűségében”
    Elszomorít, hogy semmit nem értettél meg az épület lelkületéből. Ha erre jutottál amikor beléptlél a templomba, az építők hiába áldozták erejüket, javaikat, életüket, nem érték el céljukat.
    Értem,hogy a középkori ember világfelfogása távoli, de hogy ennyire?

  • Tünde Bagó
    április 18, 2019 at 5:44 du.

    @Gengiskhan: Megtenné, hogy elmondja, hogy mit kellett volna éreznem a Notre-Dame-ban? Ha ez esetleg nem menne, mert ugye nem ismeri a világlátásom, a vallásokhoz való viszonyomat és a középkori ismereteimet, akkor tegye meg, hogy elmondja, hogy Ön mit érzett, amikor a Notre-Dame-ban járt!? Szeretem meghallgatni és olvasni mások érzéseit, élményeit! Megjegyzem, hosszú cikk lenne, ha kifejteném a Notre-Dame-ban látottak hatásait, főleg, mint történelem tanár, építészetért és művészetért rajongó ember.

  • Gengiskhan
    április 19, 2019 at 9:40 de.

    @Tünde Bagó:
    Köszönöm az érdeklődésed. Nem tisztem foglalkozni az érzéseiddel. Valószínű nem volt két alkalom amikor ugyanazt éreztem amikor ott voltam.
    Én az értelemről beszéltem, nem az érzésekről.
    Ha belépsz te arra gondolsz, hogy milyen nagyszerű az ember és ez túlmutat a vallásokon. Az egyetemes humánum, a babonák, vallásoktól emancipált individuum dicsőítése a cikked. Valószínűleg ugyanezt gondolod amikor bemész a Taj Mahalba, vagy a Versailles-i palotába.

    Pedig az egész éppen ennek az ellenkezője: a középkori kereszténység arról szól, szeresd Uradat teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. Az egyén, a ráció, az erő mind a hitnek van alávetve.
    A névtelen építők, építész mesterek évszázadokon át építik neked, mindannyiunknak a mennyei Jeruzsálem előképét (tudván, hogy nem fogják megélni a befejezést), és te nem a mennyei Jeruzsálemben gyönyörködsz, hanem bennük?!

    Ne érts félre, nem kell egyetérteni, „együttérezni” az építőkkel, de szerintem be lehet állítani az agyat ebbe a kiindulási pontba, és akkor máris sokkal értelmesebbé válik majd egy katedrális, és nemcsak egy leszel a kattintós kínaiak közül.

    Nekem ez jött le a cikkedből, és ez felzaklatott.
    Áldott Húsvétot!

  • kiskutyauto
    április 19, 2019 at 9:41 de.

    Valóban szimbolikus, 1500 év tömeggyilkos, fosztogató, felforgató, agymosó, elnyomó, terrorista, feudális sötét középkort fenntartó inkvizítor parazita patkányok szimbóluma….

  • LebensraumamOsten
    április 19, 2019 at 9:41 de.

    @jájjákkormostággodhátunk: Lehet, hogy jobban járna vele az emberiség, mint a szemforgató, képmutató ájtatoskodással. A karmeliták budai kolostorát is ledózerolhatnák. Persze akkor, amikor épp benn tartózkodik a legfőbb pincebogár.

  • Burgermeister
    április 19, 2019 at 9:41 de.

    És a muszlim járókelő, építsenek a helyébe mecsetet.

  • Kovacs Nocraft Jozsefne
    április 19, 2019 at 9:41 de.

    Előzetes moderáció, tja! Nagyon félhetsz az eltérő véleményektől.

  • Tünde Bagó
    április 19, 2019 at 9:45 de.

    @Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem félek az eltérő véleményektől, csupán a a nyomdafestéket nem tűrő hozzászólásokat szűröm. A legjobb bizonyíték, hogy mennyire nem félek az eltérő véleményektől az, amit fent is olvashatsz (ja és az, hogy van egy Kultúrkaszinóm, ahol teljesen eltérő szemléletű emberek vitatkoznak hathetente a legkülönbözőbb témákról. Hogy is mondja, pezseg a hangulat mindig!)

  • Tünde Bagó
    április 19, 2019 at 9:52 de.

    @Gengiskhan: Igen, „Az egyetemes humánum, a babonák, vallásoktól emancipált individuum dicsőítése a cikked.” igen, kivéve a babonákat (azokban nem hiszek). Én az emberben hiszek. Nem hiszem, hogy egy kínai turista szintjén lennék, bár meglepődtem néhányszor már, hogy köztük is vannak, akik egészen komoly tudással, felkészültséggel járnak-kelnek Európában. Mondjuk inkább azt, hogy nem tömegturista vagyok, de sohasem fogja nekem azt jelenteni a Notre-Dame, amit neked! Szép napokat kívánok!

  • Kovacs Nocraft Jozsefne
    április 20, 2019 at 8:30 du.

    @Tünde Bagó:

    „csupán a a nyomdafestéket nem tűrő hozzászólásokat szűröm”

    Azokat utólag is lehet törölni, a trágár kommentelőket meg ideiglenesen vagy véglegesen tiltani. Így viszont erősen akadályozod a kommentelők egymás közötti párbeszédét, nem vagy csak nagy késéssel tudnak egymásra reagálni, mert nyilván nem percenként engeded ki a kommenteket.

    Itt vannak az internet csodálatos lehetőségei, egymástól nagy távolságra lévő emberek is azonnal tudnak egymással kommunikálni, és akkor te kb. 19. századi szintre rontod le a kommunikáció sebességét és spontaneitását.

    Persze a te blogod, azt csinálsz benne, amit akarsz.

  • Gengiskhan
    április 20, 2019 at 8:30 du.

    @Tünde Bagó:
    Örülök, hogy egyetértünk abban, hogy miben nem értünk egyet. Amit még korrigálnék, én nem azt írtam le hogy nekem mit jelent, hanem azt hogy mi az épület funkciója. Válasszuk el a személyeskedést, pszichologizálást az épület funkciójától az alkotók szándékától.
    Szerintem az utóbbit teljesen objektíven meg lehet ítélni elég hozzá kinyitni egy történelem könyvet, vagy a bibliát, vagy bármilyen középkorral foglalkozó könyvet.
    És ez a szándék nem „az ember dicsőítése” hanem inkább az hogy érezzük, hogy milyen kicsik vagyunk a teremtett világban. És igazad van sok kínai turista tudja ezt, mert utána olvas nem akartam lehúzni őket (bár gondolom a marxista útikönyveik, nem ezt az aspektust domborítják ki. Elég beleolvasni egy Rómáról szóló panoráma útikönyvbe).
    Egyébként semmi gond nincs azzal ha felvállalod, hogy a középkori vallásosságot, hiedelmekkel nem azonosulsz.
    Már az ateizmus sem PC, vagy mindannyian istenek lennénk?
    Legalább érthetőbbé válit számomra a cikk. Szomorú vagy egy szép műalkotás pusztulása kapcsán, és együttérző (de azért mégsem annyira).

Hozzászólás írása...

Az email címed nem jelenik meg.*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .