Önmutogatás vagy szabadság, szexizmus vagy kényelem, prüdéria vagy gátlástalanság? Megoszlanak a vélemények a nudizmusról, de abban mindenki megegyezik, hogy a kelet-németek imádják az FKK (nudista) strandokat, s még az is lehet, hogy a jelenlegi kancellár, Angela Merkel sem vetette meg egykor a meztelen fürdőzést, de erről majd később.
Érdekelt, hogy vajon honnan eredeztethető a német nudizmus, ezért kicsit kutakodtam, s elmondhatom, hogy fölöttébb meglepő okokra is bukkantam.
A középkorban Európa közepén is meztelenül ugráltak a tavakba, folyókba, sőt még az ókori és keleti mintára épített fürdőházakban is a ruhátlan fürdőzés volt divatban. Lübeckben például 1300 környékén 15 nyilvános fürdőhely volt, ahol senki nem szégyelte meztelen testét a vízbe mártani.
A test nyilvánosság elől történő elrejtése az újkor szüleménye. Először a magasabb osztályok váltak prüddé, míg az egyszerű emberek még a XIX. századig meztelenül mártóztak meg a szabadvizekben.
A Biedermeier-kor már nem tudta elfogadni a meztelenséget, az emberek – férfiak és nők egyaránt – elkezdtek csaknem az egész testüket eltakaró fürdőruhákat viselni. Német nyelvterületen egy ideig azért tartotta magát az a nézet, hogy nyilvános fürdőkben kínos a fürdőruha, de az emberek egyre inkább szemérmessé, prüddé váltak.
Az áttörést a XIX. század utolsó évei hozták, egy nagyon érdekes magyarázattal: Az ipari forradalom nyomán kialakult hatalmas ipari városokban szerettek volna kitörni a természetellenes és egészségtelen életből, s ennek részeként egyes mozgalmak, mint forradalmi, szociális változások részeként kezdték hirdetni a kényelmes, szabad, természetes, meztelen fürdőzést. Essenben 1898-ban meg is alakult az első, német FKK-egyesület (Freikörperkultur – nudizmus, naturalizmus), de Berlin is az új mozgalom éllovasai közé tartozott. Ekkor már politikai üzenete is volt a nudizmusnak. Egyrészt a ruházatról leolvasható szociális különbségektől szerettek volna megszabadulni, másrészt egy látens antiszemitizmus is ott settenkedett a meztelen fürdőzés mögött: meztelen és német, hirdették (lásd körülmetélés kultúrája).
Hamarosan olyan, életforma kezdett terjedni, amelyhez hozzátartozott, a vegetárianizmus, az edzés, az alkohol és a cigaretta elutasítása és a nudizmus is, mint az egészséges élet legfőbb kritériumai.
A vad 20-as években az alternatív értelmiségiek és a baloldali munkások körében is egyre népszerűbb lett a meztelen fürdőzés, s ennek eredményeképpen a Sylt-szigeteken 1920-ban megnyílt az első német FKK-strand, majd alig tíz évvel később Lipcsében már nyilvános FKK úszóbajnokságot is rendeznek. Közben még ebben az évben betiltották az egyesületi területeken kívüli nudista strandolást, így az FKK-egyesületek taglétszáma a weimari köztársaság utolsó éveire már elérte a 100.000 főt.
A Harmadik Birodalom aztán betiltotta vagy a nemzetiszocializmus szervezeteibe integrálta a naturalista egyesületeket és sportszervezetként kezelte őket. (Érdekes, hogy korábban éppen a „meztelen és német” jelszóval is hirdették magukat, bújtatott antiszemitizmusal).
A háború után kettéosztott ország mindkét felén népszerű volt a nudizmus, de a világon mégis az terjedt el, hogy a kelet-németek imádják a nudista strandokat.
Nyugaton, Kasselben 1949-ben alakult meg egy nagy FKK-szövetség, a prűdebb 50-es éveknek sem sikerül visszaszorítani a nyugat-németek naturalista rajongását, amelyre a 68-as mozgalmak nyilván még rá is erősítenek. Romy Schneider mondta azt egyszer a Sylt-szigeten tett látogatás után 1968-ban, hogy „minden hullámon lóg egy csupasz fenék”.
A nyugatinál azonban sokkal érdekesebb volt az FKK keleti kitartása, amely, lássuk be a szovjet megszállás alatt nem is lehetett olyan egyszerű.
Az NDK-ban a nudizmus éllovasai az 50-es években az értelmiségiek és a művészek voltak, de hamar konfliktus alakult ki a naturalisták és a fürdőruhások között. Az új rendszer vezetése természetesen a fürdőruhások mellett állt ki, s 1954-ben betiltották a nudista strandolást Kelet-Németországban. A nudizmus hívei, közismert emberek, sztárok olyan ellenállási mozgalmat szerveztek, hogy végül egyetlen helyen keleten, Ahrenshoop-ban engedélyezték a meztelen fürdőzést. A 60-as, 70-es években egyre többen csatlakoztak a nudista mozgalomhoz, így a kormány kénytelen volt más, kijelölt területeken is megengedni, bizonyos szabályok betartása mellett a meztelen fürdőzést.
A szabadság rést ütött a diktatúra pajzsán – értelmezték így sokan akkor keleten a nudizmust. Valószínűleg a jelenlegi kancellárt, Angela Merkelt is ez a szabadságvágy hajthatta, amikor barátnőivel egy FKK-strandon lekapta a fotós – ha igaz a legenda, s nem csupán az orosz KGB ügyes photoshopművészei voltak az elkövetők (bővebben itt). Bár a németek többsége szerint semmi rossz nincs a nudizmusban, s így abban sem, ha tényleg járt a fiatal Angela FKK-strandon.
A mai Németországban a nudizmus hívei azt mondják, hogy manapság ők csupán a testi szabadságot szeretnék élvezni, mindenféle mögöttes jelentéstartalom nélkül. Élvezni azt, ahogyan a szél, a víz, a hideg, a meleg az egész testüket megérinti, mindenféle nedves, testheztapadó ruházat nélkül. Sokan úgy nőttek fel, hogy szüleikkel nudista strandokra jártak, így ma már el sem tudnak képzelni más fürdőzési formát. Az FKK-egyesületek veszítettek manapság jelentőségükből, s sajnos egyre többen tekintenek a nudistákra szexista gondolatokkal, holott a fenti történelmi áttekintésből is szépen látszik, hogy ez az egyetlen dolog, amelyhez soha nem volt köze a nudizmusnak Németországban.
Sylvia Győrffy Gazsiné
március 26, 2017 at 10:01 du.…nekem nagyobb probléma a kihívóan „öltözködő” ember, mert az az igazán magamutogatás, és szexizmus! :-/