Aach-forrás, ahonnan a Duna vize is belekerül a Bodeni-tóba

Az Aach folyó mellett kerékpározni nemcsak azért lenyűgöző élmény, mert utunkon a Hegau vulkanikus dombjai és várromjai kísérnek végig, hanem mert a világunk minden mindennel összefüggő tételének újabb bizonyítékára akadhatunk.

Az Aach folyó

Aach település mellett található az Aach folyó forrása . Innen indul a folyó 14 km-es útjára Singen városa felé, majd áthalad a Höri-félsziget szélén és végül Radolfzell és Moos városai között beleömlik a Bodeni-tóba. Ne szaladjunk azonban ennyire előre, mert a forrás és a városka is megér egy megállót. Mi elsőként a városig pedáloztunk, megérte a fáradtságot.

(A Hohentwiel mellett elhaladó folyó szerepet kapott készülő regényemben is, ezért a Regény-széljegyzetek rovatban Szépirodalom oldalamon itt találtok még a környékről cikkeket.)

Aach, a város(ka)

Aach település a forrás melletti dombra épült, ahová a terület urai már a 12. században várat emeltek (ma Alter Turm – „Öregtorony” néven ismert), amely elsősorban a környék megfigyelésére és a környező utak biztosítására szolgált. Ekkorra tehető a településen egy kápolna létesítése is, valószínűleg a konstanzi püspök kezdeményezésére. A települést később Habsburg Rudolf emelte városi rangra és kapott piactartási jogot. A középkor viszontagságos (parasztfelkelés, pestisjárvány) évszázadai ezt a környéket sem kímélték, sőt a harmincéves háborúból is kivette a részét. Érdekesség a városka életében, hogy állítólag Marie Antoinette is átvonult rajta útban leendő férjéhez, XIV. Lajoshoz. A környék uraival a várost birtoklók is váltakoztak, tartozott Württemberghez és Badenhez is a terület (az ide-oda csatolásoknak többek között a forrás és a folyó birtoklása is az okát képezte). Itt is megfordult kellemetlen vendégként a tűz, a nagy 19. századi tűzvész után azonban megalakult a ma is működő önkéntes tűzoltóság.

Kirándulásunkkor apró belvárost találtunk a hegyen, de az előbbiekben említett évszázados történelmi hatások már a várkapun való belépés után (sőt a katonai emlékművek már előtte is) hatalmába kerítettek. Csöndben reggeliztünk meg a városfal mellett, ahonnan a Hegau dombjait, vagy ahogy Ludwig Finckh költő említi: Isten kuglipályáját csodálhattuk meg.

A forrás és a Duna

A középkori falak után legurultunk a város határában található forráshoz, és bizony az információs táblán látottak engem is megleptek.

Az Aach folyó vizének nagy része a Dunából származik.

Hihetetlen, nem?

Első hallásra különösnek hangzik, de aki kicsit is ismeri a Dunát, az tudja, hogy alig negyven-ötven kilométerre innen, a Bodeni-tó nyugati részétől ered. Útja viszontagságos Ulmig, ott erősödik igazi folyóvá. Közben Immendingen és Fridingen között a föld alá szivárog és a porózus, karsztos kőzetben föld alatti víznyelőben eltűnik. Ez a víz bukkan fel itt, Aach település mellett, s válik a kis réti patak vizévé.

Sokszor gondolok arra: vajon, ha követnénk egy vízcsepp útját, milyen további érdekességekre akadnánk?

Ha eljátszunk a gondolattal, akkor elsőként az a kérdés merül fel, hogy a fent említett szivárgási pontokon már két választása van a vízcseppnek. Az egyik, hogy a Dunával együtt a Fekete-tenger felé veszi az irányt, vagy a másik, miszerint a szivárgás útján belejut az Aach folyóba, onnan a Bodeni-tóba, onnan a Rajnába és majd az Északi-tenger felé folyik tovább. Talán ennél még jóval több lehetősége is van, de az biztos, hogy könnyen lehet, ugyanazon vízcsepp testvérkéi végül 1800 km távolságban kötnek ki egymástól (ennyi a távolság ugyanis a Duna és a Rajna torkolata között).

Ezek után a forrásra még nagyobb érdeklődéssel néztem, kutattam benne az ismerős Dunát. Milyen megható, hogy ennyire ragaszkodunk egy folyóhoz, amely olyannyira ragaszkodik a mi kis országunkhoz is, vagy az ország hozzá. (A közeli Duna-forrásról itt írtam az Élet sója blog oldalán.)

Érdekességek a forrásról

Németország legnagyobb forrásaként tartják számon, a kora 16 ezer év.

A távolság a fő szivárgástól és az Aach-forrásig légvonalban 12 km, a magasságkülönbség 174 méter.

Az Immendingen közelében elszivárgó víznek körülbelül 30–60 órába telik, hogy megtegye az utat a forrásig.

A forrásaknából másodpercenként átlagosan 8590 liternyi, hatalmas mennyiségű víz ömlik ki.

A forrás vize ivóvíznek nem alkalmas.

A forrás körbesétálható, a forrásbarlangtól felfelé vezető úton a korai középkorból származó régi torony mellett haladva északi irányban két nagy omláskráterhez (víznyelőhöz) juthatunk.

Az Aach mellett elterülő Hegau környékén számos túraútvonal található, amelyről itt írtam már a Bodeni-tó utazás oldalamon és az útikönyvemben, amelyről részletesen itt olvashatsz és vásárolhatod meg, s ahol az egész Bodeni-tó környékét bemutattam.

    Hozzászólás írása...

    Az email címed nem jelenik meg.*