Osztrák célpontok a Bodeni-tó mellett.
A Vorarlberg nyugati lankáin, kilátással a Bodeni-tóra találtak helyet az osztrák szomszédok nyugati nyaralójukhoz.
Miért pont itt?
Talán a természeti adottságok, a szomszédok és a víz vonzotta őket a környékre. Az egész régió találkozások középpontjában fekszik.
Találkozik itt a svájci az osztrák szomszéddal, a bajor sógorral s az itt ragadt olasz vendégsereggel. Találkozik itt művész a közönséggel. Találkoznak a hegyek a tóval, a régi belváros az újjal, múlt a jövővel, vándor a helyi lakossal, a Bodeni-tó a Rajnával, természet a Rolls-Royce-okkal, s ki tudja, még ki találkozik kivel.
Ausztria csupán egy apró részt csípett ki magának a Bodeni-tó partjából, de az az utazó, aki szeretné felfedezni ezt a régiót is, jól teszi, ha legalább két-három napot szán rá.
A tószínpad
A nyár errefelé is népszerű időszak a turisták körében, de a Vorarlberg felfedezését mégis érdemes július-augusztusra időzíteni. Ekkor zajlik a Bodeni-tó környékének legnagyobb szabadtéri operafesztiválja a tószínpadon.
A 6800 fős nézőtéren kétévente játszanak új darabot, amelyhez monumentális díszleteket építenek, és a statiszták között ott találjuk magát a Bodeni-tavat is.
Bregenz azonban nem csupán ezzel az egy kulturális csemegével varázsolja el a látogatókat. A városban pezsgő művészeti élet van egész évben, tavasszal táncfesztivált rendeznek, s a rendszeresen itt próbáló Bécsi Filharmonikusok is meglepik a közönséget egy-egy koncerttel és híres vendéggel. Bregenzről itt írtam részletesen a Bodeni-tó utazás oldalán.
A kulturális „főétkezések” között jöhetnek a természeti látnivalók!
Pfänder, a város „csúcsa”
A városból indul a felvonó a Pfänderre, az 1064 méter magasságban fekvő kilátóhoz, ahonnan nemcsak a tóba olvadó esti fények, hanem a svájci és osztrák Alpok legmagasabb csúcsai is szemügyre vehetők.
Az esti fényeket vacsora közben is élvezhetjük Bregenz legszebb kilátásával büszkélkedő éttermében, az egykori Hohenbregenz-várban a Gebhardsbergen. Amennyiben vacsora előtt vagy után sétálnánk is kicsit, akkor az éttermet körbeölelő harsányan zöld erdőben erre kiváló lehetőség nyílik.
Dornbirn, ahol találkozik a természet és az autók
A Vorarlberg másik tóparti városa, Dornbirn csupán néhány kilométerre található Bregenztől. A bregenzi erdő, a Rajna-völgye, a Bodeni-tó és az Alpok ölelésében nem nagy, de annál sokszínűbb programot kínáló helyiség bújik meg.
Itt található a világ egyik legnagyobb Rolls-Royce-gyűjteménye, amelyet a várostól néhány kilométerre, a régi textilüzem épületében helyezett el a tulajdonos. Első ránézésre töménynek érezheti a látogató az autók tucatjait egymás mellé állítva, de amint elmerül a történetükben, megismeri, mi áll a híres embléma hátterében, nehezen szabadul el ebből a múzeumból.
Apropó, embléma, olyan szép a története, hogy nem állhatom meg, ne írjak itt is pár szót róla. A „The Spirit of Ecstasy”, az angyal, az Extázis Szelleme, 1907-ben került fel először a világ legjobb autójának hűtőrácsára, s 1911-től már elmaradhatatlan emblémája is lett. S hogy ki is az angyal, aki a szerelme által vált modelljévé a művésznek, akit megbíztak a Rolls-Royce-hoz méltó embléma megalkotásával? Nos, kutattam kicsit utána, s az eredmény itt olvasható az Élet sója blog oldalán. Annyi biztos, hogy a hölgy halhatatlanná vált az autó által, míg az autó kilépett, s kilép ma is általa a valóságból egy magasabb szintű érzelmeket kiváltó világba. Ezt érzi majd mindenki, aki végigjárja a többszintes múzeumot Dornbirn mellett.
Az olajszag és az információáradat elől két helyre is menekülhetünk. A bátrabbak felfedezhetik a Rappenloch-szurdok nem is olyan régen lezúdult köveit, amelyek szinte folyószerűen özönlik el a hasadékot, és ha kitartóak, akkor a túrajelzések elviszik a Staufensee (Staufen-tó) partjáig. Ha még ennél is kitartóbbak, akkor már csak egy ugrás a Karren-hegy, ahol nemcsak a környéket vehetjük szemügyre, hanem végre láthatjuk a Rajna két híres torkolatát is, amelyről már az előző cikkemben, a Bodeni-tó svájci látnivalói kapcsán itt esett szó.
A hegyről már nem kell gyalog lebandukolnia senkinek, mert a Karren-felvonó libegője készen áll arra, hogy az Ach folyó partjáig vigye a látogatót. Itt én soha nem mulasztom el, hogy a folyó mentén sétálva megcsodáljam a ház méretű sziklákat és köveket, amelyek csak úgy beestek a folyómederbe.
Dornbirnban csupán néhány olyan ház található, amely emlékeztet a város múltjára, de azok építészetileg nem szokványosak, ahogy a városközpontban álló klasszicista templom melletti campanile, harangtorony sem.
A környék növény- és állatvilága iránt érdeklődő utazók számára a dornbirni Inatura Múzeum kínál különleges élményt.
Természet, ember és technika – ezekkel a címszavakkal hirdeti magát a múzeum. Térben és időben tehet utazást a látogató, amellyel megismerheti a környék jelenlegi és ősi növény- és állatvilágát, megtapasztalhatja a technikai fejlődés olyan csodáit, mint a napenergiával működő repülő és a lézerhárfa. A kiállítás nem csupán megmutat, hanem kipróbálásra, átélésre és megértésre ösztönzi a látogatót.
A Rajna, mint határőr
A Karren-hegyről már láthatta az utazó a Rajna torkolatát, de az élményt, ahogy egy folyó a tóba fut, közelről is érdemes megszemlélni.
Korábban, a már említett előző cikkemben írtam a régi Rajna torkolatáról, de az új torkolat, amelyet a folyó épített magának, az osztrák Hard település mellett található. Érdemes naplemente környékén meglátogatni a helyet, rendelni egy vacsorát a Fischerheim am Schleienloch kis faházas büfében és élvezni az estét.
Aki még ennél is közelebb merészkedne a Rajnához, annak ajánlom a közeli Lustenau városában található múzeumot, a Rhein-Schauent. A kiállítások révén megismerheti az itt élő emberek küzdelmét és sikereit a folyóval, s a folyót körbeölelő természetet, befizethet egy vonatos kirándulásra is, amely során a Rajna-torkolat melletti gátszakaszon gőzössel pöföghet végig.
A Bodeni-tó német és svájci célpontjairól itt és itt olvashatsz a Bodeni-tó utazás oldalán.
