A Konstanzba érkező turisták számára kihagyhatatlan látnivaló a kikötőben forgó Imperia szobor. Miért megosztó ez az alkotás? A válaszhoz ismerni kell a szobor hátterét és alkotóját is.
Ki az az Imperia?
Imperia egy híres, itáliai kurtizán, akivel Balzac Pajzán históriái között találkozhattunk már. A szép Imperiáról szóló részben így ír róla:
„Impéría vala egész ez világnak legfinnyásb s legakaratosb leánzója, egyben őt vallák a’ legszebbnek, legragyogóbbnak. Ő érté legjelesebbülnt a’ módját, hogyan kell megpuhítani a’ bíborosokat, kezessé tenni a’ legádázb hadfiakat és népnyomorítókat.”
Úgy tűnik, hogy Imperia valós személy, de a kutatások szerint csak néhány évtizeddel később élt, mint ahová Balzac helyezte, így nagy valószínűséggel ő nem vehetett részt a konstanzi zsinaton 1414–18 között.
A zsinat, amely a középkor jelentős politikai eseményeként épp ebben a városban zajlott, sok ezer uraságot, egyházi főméltóságot és még magát Luxemburgi Zsigmond császárt is a városba szólította. Nem csoda, hogy a szórakoztatásukra messze földről érkeztek örömlányok, így Itáliából is. Balzac egy fiatal pap és a szépséges Imperia találkozását írja le a Pajzán históriák első novellájában. (Érdemes elolvasni itt a novellát.)
Peter Lenk, a szobrász
Miért választotta Peter Lenk éppen ezt a hölgyet alkotásához? Mert Peter Lenk szereti a másik oldaláról szemlélni a világot és görbe tükröt állítani történelem és politika elé. Erről a Bodeni-tó körül elhelyezett többi alkotása is tanúskodik.
A szobrász a Bodeni-tó mellett, Bodman városában él. A stuttgarti Állami Képzőművészeti Akadémián tanult művészetet, de dolgozott cirkuszi világosítóként a Moszkvai Állami Cirkuszban és vezetett kotróhajót, amellyel csatornákat fektettek le a Bodeni-tónál. Később rajztanár lett, és Bodmanból Stockachba, a munkahelyére lóval járt dolgozni. Rendszerint elkésett, amit azzal magyarázott, hogy a lova mindig megáll a lóhereföldek mellett. Később felhagyott a tanársággal, mert nem volt hajlandó a diákoknak jegyeket adni, és ekkor kezdett el szabad művészként, szobrászként dolgozni. Szobrait eleinte engedély nélkül állította ki, az Imperiát is a városi tanács akarata ellenére, egy éjjel helyezték el a kikötőben.
Imperia azt jelképezi, amit Lenk a zsinatról gondol.
A szobor
A 9 méter magas, 18 tonnás, betonból öntött figura a melleit kidomborító, hiányos öltözékű kurtizánt ábrázolja. A hölgyemény fején bolondsapkát visel, kinyújtott karján két meztelen férfialakot tart. Az egyik egy keresztbe tett lábakkal ülő, pápai diadémot viselő alak, a másik egy széttárt lábakkal pöffeszkedő, császári koronát viselő alak, aki egy gömböt tart a kezében. A női alak egy kerek talapzaton áll, amely négy perc alatt fordul meg a saját tengelye körül.
A szobrot 1993. április 24-én állították fel, 2023-ban ünnepelte 30 éves fennállását.
Imperia helye
Az Imperia talapzata a legrégebbi vízszintmérő állomás, nemcsak a Bodeni-tónál, hanem egész Baden-Württembergben. Az állomás az egykori kikötő mólótornyában kezdte meg működését 1816-ban, és a torony 1890-es lebontása után is a helyén maradt. Az Imperia felállítása a Bodeni-tó Hajózási Társaság, a Bodeni-tó Turisztikai Egyesület és a Bodeni-tó melletti vendéglősök kezdeményezésére jött létre. A műalkotást a „Computergesellschaft Konstanz (CGK)” szponzorálta, amelynek logója ma is megtalálható a talapzaton, bár a vállalat ma már más néven működik. Az a terület akkoriban nem a város, hanem a Deutsche Bahn tulajdonában állt, ezért valósulhatott meg a városatyák hozzájárulása nélkül Imperia elhelyezése. Később hatalmas vitákat váltott ki a szobor, de végül mégis a helyén maradt Peter Lenk alkotása.
A fentiekből is látszik, hogy a konstanzi zsinatnak szatirikus emléket állító szobor megosztotta a város lakosait. Egyesek kellő kritikával tudtak gondolni a középkori eseményre, míg mások sértőnek találták a pápaválasztó zsinat ilyen jellegű kifigurázását. Egy biztos, a zsinat híres krónikása, Ulrich Richental beszámolóiból is hasonlatos dolgok derülnek ki, mint amiről Balzac írt és amit Peter Lenk formába öntött.
