A hatodik adventi örömmorzsa: a családi diós, mákos kalács karácsonyra

 

Nagymamáim és anyukám karácsonykor nem bejglit sütöttek, hanem dióval és mákkal töltött kalácsot. Emlékszem, akkor még nem voltak dagasztó gépek és kézzel dagasztották a tésztát, Esküdtek rá, hogy az úgy lesz az igazi. Sokáig én is kézzel készítettem, de sajnos az egyre szűkölő szabadidő miatt áttértem a gépi dagasztásra. Nagyon finom lesz, de nekem valóban hiányzik belőle valami. Talán, mert ők, a mamák és anya a kezükön keresztül szívük egy részét is beledagasztották a kalácsba.

img_1633_kicsik.jpg

Nem szoktam ugyanazt sütni vagy főzni minden karácsonykor, de a diós, mákos kalácsot mindig elkészítem. Jöhet bármi, arra szánnom kell egy délelőttöt, hogy Szenteste reggelére már ott legyen az asztalon. Átadom most Nektek ezt a családi receptet. Ne féljetek hozzáfogni, nem bonyolult, kicsit több időre van szükség hozzá, de az eredmény megéri.

Hozzávalók 3 rúd kalácshoz:

1 kg liszt, 20 dkg zsír (én vajat használok), 1 csapott evőkanál só, 5 csapott evőkanál kristálycukor, 3 tojás sárgája, 1 egész élesztő (nem szárított), kb. 5 dl tej, 40 dkg dió, 20 dkg mák (két diós, egy mákos rúdhoz, de ízlés szerint lehet több is), 30 dkg cukor, 3 vaníliás cukor.

Elkészítés:

1,8-2 dl tejben felfuttatjuk az élesztőt, kicsi sóval és cukorral (kávéskanálnyi). A felfuttatáshoz a tejet kicsit melegítjük, de ne forrjon. Amikor az élesztőt beletesszük, akkor már ne legyen a tűzhelyen. Lehetőleg meleg helyen hagyjuk, s figyeljük, hogy habosodik-e. Akkor jó, ha már a térfogata kb. a duplája és jó habos. Ha ez nem történik meg, akkor se aggódjunk, így is beletehetjük a tésztába, csak akkor kicsit tovább kelesszük. A liszthez hozzákeverjük a sót, a zsírt (vajat), a cukrot, a tojás sárgáját, a felfuttatott élesztőt, majd gyúrás közben adagoljuk a többi langyos tejet (nem biztos, hogy kell mind, addig adjuk hozzá, amíg a tészta szépen összeáll, de még nem ragad). Dagasztjuk, amíg sima nem lesz és szép fényes. Kb. 1,5 órát pihentetjük, kelesztjük, lehetőleg meleg helyen. Amikor már kijön a tálból, akkor 3 cipóra osztjuk, egyenként kinyújtjuk kb. 1-1,5 cm vastagra és téglalap alakúra. Megtöltjük az egyik töltelékkel. Feltekerjük úgy, hogy egy szép hosszúkás bejglihez hasonló alakot kapjunk. A téglalap hosszabbik szárát kezdjük feltekerni. Megkenjük tojással és a tepsiben még 10 percet pihentetjük. Lassú tűzön süssük, kb. 160 fokon villanytűzhelyben. Húsz perc sütés után hústűvel több helyen szurkáljuk meg. Akkor van kész, ha már szép piros kívül és beleszúrva a tűt nem ragad a közepe. Összesen kb. 30 perc a sütési idő.

A tölteléket úgy készítsük el, hogy a darált diót és mákot külön-külön keverjük össze annyi cukorral, amennyi a dió és mák mennyiségének a fele vagy egyharmada (mi nem szeretjük édesen), s adjunk mindegyikhez egy vagy kettő vaníliás cukrot. Kóstoljuk meg, hogy nekünk elég édes-e. Nem jó, ha túlcukrozzuk.

Ha kihűl, akkor szeleteljük. Fóliában napokig friss marad.

    Hozzászólás írása...

    Az email címed nem jelenik meg.*