Utazás az ÉLET tengerén

Van egy hajónk, mi építjük, már 12 éve. Eleinte “csak” kisebb utazásokat lehetett vele tenni, ismerkedtünk a határainkkal, s a hajónk képességeivel. Inkább tartotta össze a szerelem, mint a tudatos építészet. Beleült két ember, akik alig pár hónapja ismerték egymást, s mégis tudták, hogy ezt a hajót nekik találták ki. Tudták, hogy siklani fog szél nélkül is vagy ellenszélben is, tudták, hogy lesz a kis hajóból még yacht is, ha óceánjáró nem is. Időnként rossz irányba fordították külső erők, de a benne ülők ebből is a legjobbat hozták ki. Élvezték a téves út minden percét, mert együtt voltak. Együtt küzdöttek a megpróbáltatások ellen, együtt vészeltek át baljós időket. S együtt kormányozták el olyan helyekre, mint Salzburg, Róma, Párizs, Prága, Lipcse, Budapest, Göteborg, Bergen és Luxembourg.

boat-482675_640

A hajó egyre nagyobb lett, egyre több emléket őrzött, egyre több helyre vitte el utasait. Akik egyre inkább érezték, hogy ez a kis hajó már sokkal több, mint 12 évvel ezelőtti elődje. Itt már nemcsak a szerelem, hanem egy földöntúli érzés, a két lélek egyesülése köti össze az elemeket.

Nemcsak egy közlekedési eszköz, amelyen utazunk, hanem otthon is. Nemcsak gazdasági egység, hanem érzelmi akkord is. Nemcsak egymás melletti lét, hanem együtt élés. Nem kis játszmák sorozata, hanem egy nagy társas játék. Nem érdek, hanem érdek nélküli összetartozás. Lét, amelynek a hajó a keretet adja, de mi töltjük meg élettel.

Élettel, amely a mienk, s nemcsak az enyém, vagy a férjemé. A mienk. Amelyben utazunk, szebb és kedvesebb kikötőkbe érkezünk, szó szerint is és átvitt értelemben is. Élvezzük a mindennapokat is, nemcsak az ünnepeket. Élvezzük az együttlétet, de nem élvezzük a különlétet. Építjük a hajót nap, mint nap, s egyre nagyobb utazásokra vállalkozunk vele. Most hamarosan éppen egy csodás tengerpartra, a francia Riviérára kormányozzuk, ahol minden okunk megvan rá, hogy megünnepeljük azt a sokat vitatott, egyesek szerint elavult “rendszert”, amit házasságnak hívnak, s amely a mi hajónk neve is.

kezeink_a_szerelemben_small

S, hogy miért írom ezeket a sorokat? Nos, mert az elmúlt hetekben sokszor futottam bele abba, hogy a jó házasságról nem születnek cikkek, csak a szingliségről és az elvált létről. Amelyek fennhangon hirdetni akarják, hogy egyedül is szép az élet. Egyedül is minden megoldható, s egyedül is lehetek sikeres. Lehetséges, de korántsem annyira fantasztikus, mint megtalálni a lelked másik felét és vele átélni az ÉLET-et.

Ne adja fel senki, keresni kell, mert érdemes. Nem szabad beletörődni, mert a hajó elsüllyedhet egyszer vagy többször, de sohasem késő új hajót építeni.

A mi hajónk a napokban lett 12 éves, fiatal még, de már sok helyre elvitt bennünket. Utaztunk térben és időben, s utaztunk a lelkünkben is vele. Egy biztos, minden percét élveztük. Utazzatok ti is a házasság tengerére, mert az élethez társ kell, akivel ÉLNI kell.

  • Ildi76
    április 29, 2015 at 1:44 du.

    Kedves Tunde! Gratulalok a 12 eves fordulohoz es kivanok meg nagyon sok boldogsagban eltoltott utazos eveket! Tenyleg igaz, boldog kapcsolatrol keves ember ir manapsag. Epp ezert szeretem ezen blog cikkeit olvasni. Az itteni irasokbol kiegyensulyozottsag es harmonia sugarzik. Jo latni (olvasni), hogy ilyen is letezik. 🙂 Udv,Ildi

  • Bagó Tünde
    április 30, 2015 at 3:45 du.

    Köszönöm kedves Ildi! Örülök, hogy tetszik a blog! Szép hétvégét. Üdv Tünde

Hozzászólás írása...

Az email címed nem jelenik meg.*